Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– A gyorsjelentés megjelenése óta több mint 20 százalékkal drágultak a Fotex részvényei. Mit szól ehhez? Örömmel tölti el egy ilyesfajta pozitív visszajelzés?
– A tőzsde úgy viselkedik, ahogy egy tőzsdének viselkednie kell, az árfolyamok le-föl mozognak attól függően, mit gondolnak a befektetők az adott cégről. Hogy elégedett vagyok-e? Ezzel az árfolyammal a piac csak 57–60 milliárd forintra értékeli a céget, márpedig – mint azt a gyorsjelentésben is kifejtettük – konzervatív értékelésünk alapján legalább 90 milliárd forintot ér. Véleményem szerint tehát a részvény ára még most sem tükrözi a Fotex valódi értékét.
– A Fotex azért nem csak ingatlanokból áll. Mennyire értékelik a vállalatcsoport többi elemét?
– A holding vállalkozásai könyvértéken vannak nyilvántartva, azonban az egyes tagok pontos értékét meglehetősen nehéz megbecsülni. Valaki árazza például be a Hungarotont. Mennyit ér vajon az, hogy a cég rendelkezik az 1946 és 1989 között Magyarországon kiadott valamennyi zenei felvétel jogával? Mennyi ötven év magyar zenei történetének az eszmei értéke és mennyi a pénzügyi értéke? Az utóbbi mindig attól függ, hogy mennyiért lehet eladni, és nem attól, hogy hogyan árazzuk. De hasonlóan nehéz beárazni az Ajkai Üveggyárat is. Hisz van egy termelő üzem, amely a legnagyobb nevű ügyfeleknek termel, kezdve a Fabergétől a Cartierig. Ez mennyit ér vajon? Mi az eszmei értéke annak, hogy az üzem a világ legnagyobb márkaneveinek gyárt? Ez csak két példa a sokból, amiért meglehetősen nehézkes a vállalatcsoport pontos értékének meghatározása.
– A Fotex immár nevében is vagyonkezelővé vált, ebbe elvileg belefér, hogy kikerülnek cégek a csoportból és bekerülnek újak.
– Mint vagyonkezelők, egyrészt cégeink fejlesztésében vagyunk érdekeltek, másrészt pedig a további akvizíciókban. Tehát ha logikusnak és jónak tartjuk egy vállalkozás megvásárlását, akkor azt meg fogjuk vásárolni, foglakozzon az bármivel. Ugyanígy nem zárkózunk el attól sem, hogy cégeket eladjunk vagy bezárjunk, ha azt az adott piaci helyzetben indokoltnak látjuk. Jelenleg azonban nincsenek ilyen terveink.
– A Fotex miként tekint az Ajka Kristályra? Pénzügyi vagy szakmai befektetésként? Esetleg szívügy?
– Részben szívügy, mert olyan magyar termékről van szó, ami egyedi, ami a kultúránk és a társadalmunk egy nagy szeletére hatást gyakorolt. Az Ajka esetében ráadásul a veszteség nem a gyár ügyetlenségéből vagy a termelőképességéből fakad, hanem kizárólag a kedvezőtlen dollárárfolyam az oka. Az Ajkának minden tízforintos dollárerősödés 300 millió forintos pluszt jelent az árbevételben, így 220 forintos árfolyamnál már igen szép nyereséget termelne. Az erős forint azonban nemcsak nekünk, hanem az összes exportáló cégnek óriási hátrány és probléma.
– Visszatérve az ingatlanokhoz, a cég mennyire ragaszkodik az egyes objektumokhoz? Mennyire tekint ezekre likvid vagyonként?
– Nem tervezünk ingatlaneladást. Célunk inkább azok továbbfejlesztése, hogy bevételt hozzanak a jövőben is.
– Azt sem tervezik, hogy valamelyik szegmensre specializálják magukat?
– Jelen szándékunk pont az, hogy diverzifikáljuk az ingatlanállományt.
Ahogy most konjunktúra van a logisztikai piacon, ugyanúgy dekonjunktúra is bekövetkezhet. Ez óriási kockázatforrás. Ha az ember nem egy lábon, hanem többön áll – tehát raktáraktól kezdve szállodákon át a kereskedelmi ingatlanokig sok mindennel fogalakozik –, akkor jóval kevesebb meglepetés érheti.
– Az elmúlt években elég jelentős átalakuláson ment keresztül a cégcsoport, kikerült a holdingból a Keravill, az Azúr, az Ofotért. Ez a folyamat lezárult-e már?
– Lezárás előtt áll. Vannak ugyanis még jelentősebb elemek, vállalkozások a cégcsoportban, amelyeket még át kell világítanunk, rendbe kell hoznunk. Reményeink szerint ez az év végére fejeződhet be.
– És onnantól kezdve már nyereséget tud majd kimutatni a cég?
– Az elmúlt évek veszteségei leginkább az átalakításból fakadtak. A társaság 22 évéből mindössze három volt veszteséges és nyereséges lesz a jövőben is. Pontos számokat azonban nem mondanék.
– Már erre az évre is nyereséget terveznek?
– Természetesen. Ez a szándékunk, ezért dolgozunk nagyon keményen.
– Mégis, nagyságrendileg mire számít, mekkora nyereség elérésére lehet képes a csoport?
– A Fotex több milliárd forintnyi profit megtermelésére képes, természetesen csak azt követően, hogy kitisztítottuk és rendbe hoztuk azokat a vállalkozásokat, amelyek jelenleg lehúzzák a cégcsoportot.
– Érdeklődnek intézményi befektetők a Fotex iránt?
– Elég rendszeresen keresik fel a cégünket külföldi befektető társaságok, az elmúlt három hónapban például svéd, ausztrál és amerikai befektetők is megfordultak nálunk, és erre a hétre is bejelentkezett egy amerikai érdeklődő. De nekik is ugyanazokat az információkat nyújtjuk csak, mint a többi piaci szereplőnek, és nekik is elmondjuk: szerintünk a részvény alulértékelt. Ha pedig ők látják, hogy racionális a vezetés elképzelése és szárnyal a papír, általában be is vásárolnak.
– Mi a cég osztalékpolitikája? Majd nyolcmilliárdnyi készpénz van benne, mi ezzel a terv? Kifizetik?
– Hogy ingatlanba fektessen az ember, hogy fejleszteni tudjon, ahhoz jelentős tőkeháttérre van szükség. Ezért ezt az összeget nem szabad készpénznek tekintenünk, hanem ingatlanfejlesztésre vagy új ingatlanok vásárlására kell fordítanunk. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen elzárkózunk az osztalékfizetéstől, de jelenleg úgy látjuk, hogy a részvényesi érdekek jobban szolgálhatók azzal, ha a pénzt befektetésekre költjük. Ki tudnánk most osztani 7-8 milliárdot, de ezzel elesnénk 100 milliárdnyi ingatlanvételtől és fejlesztéstől a következő öt évben.
– Akkor nem zárja ki, hogy közép- vagy hosszú távon jó osztalékfizetővé válik a papír?
– Mivel nem tudom megmondani, hogy három-öt év múlva hogy fog kinézni a magyar és a világgazdaság, nem tudom azt sem megmondani, hogy fizetünk-e vagy nem fizetünk osztalékot ilyen távlatban. Az biztos, hogy a következő pár évben inkább további ingatlanok vásárlása lesz napirenden. Most árulják például a kormányzati épületeket, van ott egy-két értékes ingatlan, amely érdekelhet minket. A felhalmozott pénzügyi eszközök tehát a cégcsoport további növekedését szolgálják. Garantálni kell, hogy a cégcsoport el tud érni egy növekedési ütemet, és utána kell majd megnézni, hogy miként lehet a részvényesek osztalék iránti vágyát is kielégíteni.
