Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több brókercég is arra kérte az elmúlt hónapban ügyfeleit, nyilatkozzanak róla: egészségbiztosítási járulékuk (ami jelenleg a bruttó bér 7 százaléka) és az egészségügyi hozzájárulásuk együttes összege az év során várhatóan eléri-e a 450 ezer forintot. Amennyiben ugyanis nem éri el, úgy az ügyfélnek az árfolyamnyereségből, az osztalékból és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell levonni addig, amíg a befizetések összege meg nem üti ezt a szintet. Ha az ügyfél úgy nyilatkozik, hogy a befizetései várhatóan nem érik el a 450 ezer forintot, akkor az egyszerűség kedvéért célszerű a brókercéget – mint kifizetőt – megbízni a közteher levonásával.
A hír hallatán sokak gondolhatták úgy, hogy ha a 20 százalékos árfolyam-nyereségadó bevezetését még túl is élte a tőzsde, ez az újabb 14 százalékos sarc majd biztos betesz neki. A helyzet szerencsére nem ennyire borús. A törvény ugyanis megkülönbözteti a tőzsdei árfolyamnyereséget az egyéb árfolyamnyereségtől, márpedig az eho-fizetési kötelezettség csak ez utóbbira vonatkozik. Azaz a BÉT-en, illetve az OECD tagállamok tőzsdéin elért árfolyamnyereség után magánszemélyként „csak” a 20 százalékos árfolyamnyereség-adót kell megfizetni – mondta el lapunknak Oszkó Péter, a Deloitte adómenedzsere. (A nyilvános vételi ajánlat és a kiszorítás viszont tőzsdén kívüli ügyletnek minősül, így utána már be kell fizetni a 14 százalékos ehót is, vagyis egy ajánlat során célszerű megfontolni az esetleg olcsóbb tőzsdei értékesítést.)
Az osztalék esetében azonban nem kerülhető el az eho, hiába is fizeti azt tőzsdei társaság. A magánszemélynek az osztalék után a 10 százalékos adó mellett tehát még 14 százaléknyi egészségügyi hozzájárulással is kalkulálnia kell. (Egészen addig, amíg az eho-befizetések összege el nem éri a 450 ezer forintot.)
