Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt hét kereskedési nap során háromszorosára drágult a Csepel – korábban Garex – részvénye a Budapesti Értéktőzsdén. A látványos emelkedést azonban semmi nem indokolta, semmilyen nyilvános információ nem látott napvilágot, ami a cég ilyen jelentős felértékelődését okozhatta volna. (Ha egyébként bárki is ilyen információ birtokában kezdene részvényeket vásárolni, azzal kimerítené a bennfentes kereskedelem bűncselekményét.)
Az illikvid, kis papírok piacán a múltban többször is előfordultak hasonló felrántások. A recept meglehetősen egyszerű, némileg hasonlít a piramisjátékra: valaki összegyűjt pár ezer részvényt, majd pedig egy jelentősebb tétellel felső limitre beáll vásárlónak, megindítva ezzel a száguldást. Mivel eladó tételek nem nagyon vannak, feltételezhetően csak „baráti kezekből” kap pár darab részvényt, így a jegyzés kis forgalom mellett húsz százalékkal emelkedik. A második nap az ötletgazda szintén beáll felső limitre vásárlónak egy jelentősebb tétellel. Izgulnia nem kell, az a veszély nem fenyeget, hogy jelentős vételi megbízása teljesül, egyedül a baráti kéz ad neki megint pár részvényt. Ekkor már néhány spekulánsnak – vagy inkább hazardőrnek – kezd feltűnni a drágulás. A harmadik napon szintén beáll a vásárló felső limitre, ám ekkor már néhány viszkető tenyerű spekuláns nem bír ellenállni az emelkedés látványának és mellé áll – papírt persze nem kapnak, csak a rally beindítójának jut ismét pár darab. (A drágítás megvalósításához szükséges is, hogy ne legyen jelentősebb eladó tétel, ami szembe megy a vásárlóval, ez ugyanis komolyan megdrágíthatja az akciót.)
A negyedik nap aztán már egyre nagyobb az őrület a piacon, a „berántott” spekulánsok ekkor már több vételt tesznek a könyvbe felső limiten, mint az ötletgazda, aki ettől kezdve bármikor kétszeres haszonnal boríthatja a piacra pakettjét. Ettől kezdve a visszaesés már csak idő kérdése.
Nem állítjuk, hogy a Csepel-drágulás kapcsán valamilyen hasonló tisztességtelen ügylet hajtotta volna föl a papír árfolyamát 150-ről 500 forintra, csupán azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a spekulánsok – főleg a későn beszálló spekulánsok – rendszerint jókora veszteséggel tudnak csak kikászálódni a „pozícióból”.
Néhány megrántás azonban azért következik be, mert valamely nagyobb tulajdonosnak érdeke a magasabb árfolyam, hogy így értékelje fel pakettjét, ebben az esetben a visszaesés nem feltétlenül következik be. Nem kizárt, hogy a Csepel esetében is ez történik most.
Az esetről megkérdeztük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is: onnan azt a diplomatikus választ kaptuk, hogy mint minden szokatlan mozgásét, ennek körülményeit is megvizsgálják.
