Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A várakozásoknál kissé magasabb, 12,1 milliárdos nyereséget ért el a harmadik negyedévben a Richter, de a társaság és a részvényesek öröme a gyógyszer-gazdaságossági törvény árnyékában korántsem felhőtlen.
A legnagyobb hazai gyógyszercég árbevétele 159 milliárd forintot tett ki, negyedéves szinten pedig 43,4 milliárdra emelkedett. A hazai értékesítés 17 százalékkal visszaesett, amire 14 éve nem volt példa – bár a készülő gyógyszerszabályozás ismeretében azt nem lehet kijelenteni, hogy nem is lesz. A csökkenés oka a júliustól egyes fontos termékeknél végrehajtott árcsökkentés és a Wyeth céggel kötött forgalmazási együttműködés megszűnése (ez utóbbinak nem jelentős az eredményhatása).
Az export az elmúlt negyedévben is dinamikusan nőtt, a FÁK-országokba irányuló kivitel dollárban 43 százalékkal emelkedett. Az oroszországi eladásokból 14 millió dollár volt a DLO népjóléti program hatása. A gyógyszercég azzal számol, hogy az utolsó negyedévben már nem lesz jelentős forgalma a DLO programon belül (novembertől a társaság több fontos készítménye lekerült a listáról), jövőre pedig az idei 40-ről 15 millió dollárra csökkenhet a forgalom a lista módosításai miatt. A Richter ennek ellenére 10 százalékot meghaladó bevételnövekedést vár jövőre az orosz piactól.
Nyugat-Európában 25 százalékkal nőtt a forgalom, amit új termékek bevezetésével magyaráz a jelentés. A kelet-közép-európai árbevétel is jól alakult, 44 százalékkal emelkedett, főleg a cseh és lengyel piacon elért növekedésnek köszönhetően. Megfordult az amerikai export trendje, a negyedévben 46, az első kilenc hónapban 38 százalékkal nőttek az eladások, az impozáns növekedés mellett szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai piac nyereségessége az erős verseny miatt limitált.
A társaság üzemi eredménye 12,4 milliárd forint lett az elmúlt negyedévben, ami az árbevétel 28,7 százaléka.
A k+f költségek az első félév 10 százalékáról 5 százalékra estek vissza, a marketingköltés viszont 53 százalékkal nőtt, s a konszolidációnak betudhatóan 18 százalékkal emelkedtek az igazgatási költségek is. A gyógyszercég árfolyam-érzékenységét jelzi a mínuszba forduló pénzügyi profit, a negyedév végére kissé erősödő forint hatására 500 milliós veszteség keletkezett, de az első kilenc hónap így is nyolcmilliárdos nyereséggel zárult.
A Richter adózott eredménye 12,1 milliárd (részvényenként 650) forint lett, a 4 százalékos társasági adó majd csak az év végén jelenik meg (szeptemberre visszamenőleg is) a számokban.
A társaság részvénye egyszázalékos emelkedéssel reagált a jelentésre, bár ebben szerepe lehetett, hogy időközben – a sok semleges között – egy meglehetősen optimista komment is megjelent (a Citigrouptól), melyben az elemző nemhogy nem csökkentette, de felfelé módosította jövő évi eredményvárakozását.
Bogsch Erik vezérigazgató ezzel szemben alsó hangon 7 milliárd forintos jövő évi kieséstől tart, amiben nincsenek benne a gyógyszerkassza túllépéséből fakadó esetleges extra befizetések. A jelentést ismertető elemzői konferencián Bogsch felhívta a figyelmet, hogy a kormány a készülő szabályozással többszörösen is öngólt rúg: a hazai gyógyszerszektorban 2000 munkahely szűnhet meg a generikus gyártókat aránytalanul sújtó befizetési kötelezettség miatt (nyereséghányaduk átlagosan 7 százalék az originálisok 40 százalékával szemben, míg befizetéseiknél nincs ilyen különbségtétel). Másrészt az állam 25 százalékos Richter-részesedése 30 milliárd forinttal értékelődik le a tervezett intézkedések miatt. Persze a nem túl rózsás kilátások ellenére nem valószínű, hogy 2009-ben a Richter-kötvény tulajdonosai nem élnének a részvényre váltás lehetőségével – igaz, ha így lesz, az csak a társaság erős exportteljesítményének köszönhető. Míg a profitot külföldről kell hazahozni, a Richter hazai tevékenységében előtérbe kerülhet az elhivatottság, amit a részvényesek inkább fenntartanának a szentek és mártírok – s miért is ne – a hivatásos politikusok, mintsem a részvénytársaságok számára.
