Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rossz döntést hoztak a második negyedévben a magyar kisrészvényesek, amikor az árfolyamok korábbi, látványos teljesítményéből kiindulva a tőzsdei bevásárlás mellett döntöttek. A májusi zuhanás során ugyanis – ellentétben a professzionális hazai és külföldi befektetőkkel – nem volt bátorságuk a kiszállásra, és a bizonytalankodás súlyos milliárdokba került – derül ki az MNB legfrissebb adataiból. A jegybank összeállítása szerint az első negyedévi 646 milliárdos növekedés után a második negyedévben 619 milliárd forinttal zuhant a tőzsdei részvények állománya: a csökkenés szinte kizárólag az árfolyamok visszaesésének volt a következménye.
A külföldiek a bessz során – hasonlóan a korábbi forgatókönyvekhez, miszerint a mélyben vesznek, a csúcs közelében pedig eladnak a magyaroknak – igyekeztek a lehető legtöbb papírjuktól megszabadulni. A három hónap során nettó 127 milliárd forintnyi részvénytől szabadultak meg, miközben a maradék – a teljes részvénymennyiség 77,4 százalékát jelentő – portfóliójukon közel 500 milliárd forintnyi árfolyamveszteséget szenvedtek el.
A kisbefektetőket viszont megszédítette az április végéig tartó látványos tőzsdei emelkedés, a második negyedévben ezért közel 40 milliárd forint értékben vásároltak részvényeket. A zuhanást azonban, ha lehet, ők még jobban megszenvedték, az árfolyamesés ugyanis 28,5 milliárd forint veszteséget okozott számukra. A pénzügyi vállalatok – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – ezúttal is nettó vásárlók voltak, 95,1 milliárd forint értékben, ugyanakkor 51,9 milliárd forint árfolyamveszteségük keletkezett. Így összességében 43,2 milliárd forinttal nőtt a tőzsdei részvényállományuk, miközben részesedésük 1,2 százalékponttal, 7,4 százalékra emelkedett.
