Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hajrájába érkezett a Synergon irányításáért folyó küzdelem, ám egyelőre még nem látszik, ki is kerülhet ki abból győztesen. Az első májusi összecsapás óta a harcoló seregek is jelentősen átalakultak, a kezdetben Czakó–Miholek párharcnak indult összecsapásba először a „pannonplastos” befektetői kör csatlakozott be az alapító oldalán – majd vette át az irányítást. A másik oldalon pedig egy tegnapi bejelentés szerint a Cashline kezébe került a fő csomag.
Albrecht Ottó, a Cashline tulajdonosa lapunk kérdésére elmondta, mintegy 25 százalékos befolyásra tettek szert a Synergonban. A bevásárlást azzal indokolta, hogy meglátása szerint a jelenlegi teljesítménynél jóval többre lenne képes a Synergon, szerinte nonszensz, hogy öt év alatt százmilliárdnyi árbevételből alig pár millió forint nyereséget tudjon felmutatni egy társaság. Számításai szerint ha konzervatív módon vizsgáljuk, a Synergonnak akkor is az árbevétel legalább öt százalékát kellene tudni nyereségként felmutatnia, de egy bizakodóbb megközelítéssel akár az árbevétel 10 százalékát is elvárhatnák nyereségként a tulajdonosok.
A cég negyedét birtokló Cashline-nal szemben a piaci pletykák szerint a háttérből az egykori MHB-elnök, Albrechthez hasonlóan brókerház-tulajdonos Töröcskei István (Equitas) által irányított pannonplastos befektetői kör áll. A két nagy csoportosuláson kívül azonban több tőkepiaci befektető, valamint Gyúrós Tibor egykori Synergon-elnök özvegye is rendelkezik egy-két százalékos tulajdonrésszel, ami esetleg később a mérleg nyelvét jelentheti. A mostani felállás szerint azonban könnyen elképzelhető, hogy megint pattal végződik a szeptember 8-ára összehívott Synergon-közgyűlés. Ha ugyanis – akárcsak az előző közgyűlésen – a fő részvényesek nem egyeznek meg a társaság irányításának mikéntjéről, akkor senkinek sem jöhet össze az alapszabály-módosításhoz és a tisztségviselő-választáshoz szükséges háromnegyedes többség. (Az új gt ugyan előírja a társaságok számára, hogy a lehető leghamarabb töröljék alapító okiratukból a minősített többséget előíró passzusokat, ám nem egyértelmű, hogy milyen következménnyel járna, ha ezt a részvényesek mégsem tennék meg.)
A legnagyobb kérdés tehát, hogy sikerül-e a két nagy csoportnak kompromisszumra jutni, erre – két professzionális vagyonkezelő cégről lévén szó – több esély van, mint az előző közgyűlésen, ahol érzelmi tényezők is hátráltatták a megegyezést. Tudomásunk szerint a két csoport között eddig semmiféle megbeszélésre nem került sor, az igazgatóság lehetséges összetételére vonatkozó kérdésünket Albrecht Ottó azzal hárította el, nem hiszi, hogy arról az újság hasábjain kéne egyeztetni.
A tőzsdén tegnap lehetett utoljára a szeptember 8-i közgyűlésen szavazásra jogosító Synergon-papírokat vásárolni. A tulajdonosi körök küzdelme – ami a BÉT legjobban teljesítő részvényévé tette a Synergont – várhatóan a jövőben tehát csillapodik egy kicsit, ami könnyen elképzelhető, hogy az árfolyam visszacsúszását eredményezi majd. A tulajdonrészek növelésére ráadásul már egyik félnek sincs túl nagy tere, amennyiben ugyanis befolyásuk túllépné a 33 százalékos küszöböt, úgy kénytelenek lennének nyilvános vételi ajánlatot tenni valamennyi részvényre – márpedig ezt a költséges opciót feltehetően mindketten szeretnék elkerülni.
