Nem meglepő módon a spekulatív részvények cserélnek a leggyorsabban gazdát a tőzsdén. Az alapigazságnak számító tételt a tavalyi egész éves adatokat is alátámasztják. A forgási sebesség szempontjából az éllovas az econet.hu részvénye volt, az értékpapírból 2004-ben a tőzsdére bevezetett teljes részvénymennyiség közel négyszerese cserélt gazdát. Az it-részvény esetében az is megmozgatta a piacot, hogy tavaly két jelentős mennyiségű tőkeemelésre került sor, és az eltelt egy év alatt a nagytulajdonosi kör többször is kicserélődött. Az econet.hu mellett a klasszikus spekulatív részvények, mint a Phylaxia és a Humet is jól szerepeltek a forgási sebesség alapján összeállított listán, és az ősszel a részvényesek által újonnan delegált menedzsmentet kapott Pannonplast is „előkelő” helyen áll. A vezető papírok közül a Richter esetében közel a teljes bevezetett mennyiség gazdát cserélt, ami a 25 százalékos jelenleg még bebetonozott állami tulajdon fényében kifejezetten szép eredmény. A gyógyszerrészvény pörgése elsősorban a privatizáció előtt felfutó forgalom következménye. A Mol és az OTP közel 80 százalékkal szerepel a listán, míg a Matáv ugyan 33 százalékot ért el, de ha figyelembe vesszük, hogy a telefonpapírnál a közkézhányad csupán 40 százalék, akkor itt is hasonló eredmény jön ki. Alvó papírból is akadt tavaly bőven a tőzsdén, bemutatóra szóló Fevita-részvényekre és Kartonpack-papírokra egyáltalán nem született kötés, de egy év alatt a névre szóló Fevita-részvény is csupán 29 ezer forint értékben cserélt gazdát és Hungagent-papírból is csupán 70 ezer forint volt az összforgalom.
