Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapesti Értéktőzsde az idei mintegy egymilliárd forint nettó eredmény után jövőre további 500–800 millió forintos nyereséget termel. Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója így tegnapi évértékelő sajtótájékoztatóján nemcsak a BUX idei látványos emelkedésére lehetett büszke, de a tőzsde saját teljesítményére is. Igaz, az összeg felét az amortizáció csökkenése hozta – tavaly még az MMTS rendszer leírása rontotta a képet –, de a növekvő forgalom és az élénkülő befektetői kedv miatt ebben az évben a kereskedési bevételek és az információeladásból származó díjak is nőttek. Az év elején a BÉT mindössze napi 7 milliárd forintos átlagforgalommal számolt, miközben 2004-ben naponta 10,3 milliárd forintnyi részvény cserélt gazdát. A tőzsde vezetése a jövőre nézve ugyan bizakodó, ám a konzervatív tervekben 2005-re csupán 8 milliárd forint napi forgalom szerepel, ami alapján 500-600 millió forint nyereségre számítanak. A napi forgalom növekedése azonban jelentősen megemelheti az eredményt, és ha csak az idei évvel számolunk máris 700-800 millió forint lehet a nyereség.
Az idei, sőt már a jövő évi eredménynek is megvan azonban a helye. Az osztalékról ugyan a tulajdonosok hozzák meg a döntést, de a BÉT menedzsmentje azt javasolja majd a részvényeseknek, hogy inkább a jövő évi akvizíciókra fordítsák az összeget – hangsúlyozta Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök. A tőzsde stratégiája szerint ugyanis 2005-ben nemcsak az árutőzsdével való fúzióra kerülhet sor – erre megvan a tőzsdének a fedezete –, de a BÉT szeretné megvásárolni az MNB-től a Keler több mint 50 százalékos részvénycsomagját is, amivel egyedüli tulajdonosává válhatna az elszámolóháznak. További forrásokat igényelhet az is, ha Budapest a bécsi tőzsdével együtt indulna a varsói börze jövő évi privatizációján, éppen ezért merült fel, hogy jövőre a BÉT akár új részvények nyilvános kibocsátásával vonna be tőkét.
A BÉT jövőre a nemzetközi road show-k mellett folytatja hazai országjáró körútját is. A magyar részvényeknek ugyanis mindössze 4 százaléka van hazai magánbefektetők kezében és a teljes lakossági megtakarításon belül a tőzsdei papírok részaránya alig 1,2 százalék. Ennek növelése nemcsak a hazai pénzügyi kultúra és a gazdasági környezet szempontjából fontos, de így több nyereség jutott volna a magánbefektetőknek abból az 1500–2000 milliárd forintból, amit a külföldi befektetők a magyar részvényeken nyertek az év eleji folyamatos árfolyam-emelkedés miatt.
