Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt időszakban az OTP is csatlakozott a BÉT tavaly elindult szolgáltatásához, amelynek segítségével a hazai brókercégek közvetlenül is elérhetik Deutsche Börse Xetra-kereskedési rendszerét. A tavaly augusztusi indulás után az ING Bank az év első felében lemondott a lehetőségről – a cég saját belső hálózatán keresztül költséghatékonyabban tudta megoldani az üzletelést –, így jelenleg a legnagyobb hazai lakossági bankon kívül a Buda-Cash, a Concorde, az Erste, valamint az Inter-Európa Bank használja. (A Takarékbank saját rendszerén keresztül szintén eléri a Xetra elektronikus platformot.)
A rendszer pillanatnyilag közel 10 ezer instrumentumot, részvényeket, warrantokat, tőzsdén forgalmazott alapok jegyeit és egyéb termékeket foglal magába, a német vállalatok mellett számos európai és tengerentúli piac fontosabb értékpapírjai is elérhetők rajta keresztül. A BÉT segítségével eddig az elmúlt több mint egy év alatt mintegy 200 millió euró (több mint 50 milliárd forint) értékű üzletet kötöttek. Az idei 150 millió eurós forgalom megfelel a BÉT várakozásainak és az eltelt időt figyelembe véve is szép eredmény. Igaz, az elmúlt hónapokban némileg csökkent az érdeklődés, a várt szeptemberi felfutás pedig elmaradt. Az OTP belépése a piacra azonban komoly lökést adhat a külföldi részvényvásárlásnak. Ehhez az alapok már adottak, egyrészt a megkötött ügyletek elszámolása T+2 nap alatt történik, másrészt az idén májusban életbe lépett adózási szabályoknak köszönhetően az Európai Unió tőzsdéin bonyolított ügyletek most már olyan tőzsdei tranzakciónak minősülnek, amelyen az elért árfolyamnyereség adókulcsa 0 százalék.
A teljes külföldi értékpapírokra vonatkozó OTC piacot megfigyelők az idén 500 milliárd forintra becsülik a két évvel ezelőtti 200 milliárd forinttal szemben. A látványos növekedésben azonban jó néhány furcsa ügylet is szerepet játszik, legutóbb például október első felében egy hét alatt mintegy 60 milliárd forint értékben vásároltak a befektetők hazai befektetési szolgáltatók közreműködésével külföldi tőzsdéken a Marsh & McLennan részvényeiből (NAPI Gazdaság, 2004. október 27., 11. oldal). Ez a tranzakció is erősíti azokat a piaci pletykákat, amelyek szerint nemcsak a hazai spekulánsok aktivitása nőtt meg az elmúlt időszakban, de május elsejei csatlakozásunk óta egyes nem EU-tag országok befektetői is szívesen kötnek üzletet magyarországi cégeken keresztül.
