Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Milyen apropóból érkezett Magyarországra?
– Az Investor Relations magazin gálájára jöttem, ahol kelet- és közép-európai cégeknek adunk át díjakat különböző kategóriákban. A rendezvényen számos multinacionális vállalat lesz jelen különböző szektorokból.
– Mire számít a Nasdaq ezektől a cégektől?
– Folyamatosan keressük azokat a társaságokat, amelyeknek a részvényei a Nasdaqon is foroghatnának. Ennek több oka is van. Egyrészt az amerikai piac beszűkült, lassan elfogynak a tőzsdére vihető cégek, mi pedig terjeszkedni szeretnénk. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy az amerikai befektetőket érdeklik ennek a régiónak a vállalatai, és néhány országban, például Magyarországon, Lengyelországban, Izraelben vagy Oroszországban jó néhány olyan cég is van, amelyik sikerrel szerepelhetne a Nasdaqon.
– Az elsődleges kibocsátások száma drámaian lecsökkent az elmúlt években. A nemzetközi piac segítségével meg lehet ezt a tendenciát fordítani?
– Ezt mi is nagyon szeretnénk, és szerencsére szépen is haladunk efelé. A kilencvenes években még évente 400–500 elsődleges kibocsátás volt a Nasdaqon, 2001 óta azonban ez évi 50–60 darabra csökkent, idén azonban remélem, ismét háromjegyű számmal kalkulálhatunk.
– Hogyan változik a külföldi részvények aránya a Nasdaqon?
– Egyre nő. A Nasdaqon jegyzett 3300 társaság 10 százaléka ma már külföldi vállalat. Természetesen ezeknek a cégeknek a papírjai általában nemcsak nálunk forognak, hanem más, például az adott ország tőzsdéjén is.
– Hogyan kerülhet egy cég a Nasdaqra?
– Van néhány szempont, aminek meg kell felelnie. Ilyen például a cég kapitalizációjának mértéke, az adózás előtti eredmény vagy a közkézhányad piaci értéke. Ezeket a feltételeket ebben a régióban nagyon sok vállalat teljesíteni tudja, mégis jellemzően általában csak a legnagyobb cégek mennek a Nasdaqra.
– Melyik szektorban keresik az új kibocsátókat?
– Mindegyikben. Sokan úgy gondolják, a Nasdaq csak a technológiai részvényekre koncentrál, de ez ma már nem így van. A nálunk forgó papírok alig 28 százaléka tartozik ebbe a szektorba, ehhez képest nagyon szépen fejlődik a pénzügyi tevékenységet űző, az iparban és a kereskedelemben érdekelt társaságok aránya. Nem titok, mi nem a technológiai tőzsde, hanem a legnagyobb amerikai tőzsde szeretnénk lenni. Folyamatosan versenyzünk is a cégekért a New York Stock Exchange-dzsel. A Google-t például sikerült megszereznünk.
– A Matávnál is próbálkoztak?
– Persze, most is dolgozunk rajta, minden céget megpróbálunk elcsalni tőlük.
– Hogyan orozzák el a NYSE elől az ügyfeleket?
– Road-show-kat rendezünk, konferenciákra járunk, igyekszünk találkozni a potenciális ügyfelekkel, és elmondjuk nekik a Nasdaq előnyeit a NYSE-hez képest. Az NYSE patinás tőzsde, 200 éves, a Nasdaq pedig csak 30. Emiatt a NYSE-n forognak a legnagyobb és legpatinásabb cégek részvényei, de a Nasdaq a 21. század tőzsdéje. Az elektronikusan működésnek köszönhetően gyorsabb, hatékonyabban jönnek létre a kötések, és mindeközben olcsóbb a kibocsátóknak. Nálunk például az éves maximum díj 60 ezer dollár, míg az NYSE-n ez felmehet félmillióig. A kibocsátás pedig körülbelül 30–40 százalékkal olcsóbb, mint amerikai konkurensünk esetében - mondta Charlotte Crosswell.
