Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év első hat hónapjában közel háromezer-milliárd forintnyi állampapírt értékesített az Államadósság-kezelő Központ Rt. (ÁKK) - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Borbély László András, a társaság vezérigazgató-helyettese. Az értékpapírok zöme ezúttal is az elsődleges forgalmazói kör tagjaihoz került, kilenc hitelintézet és három brókercég 91 százalékát vásárolta meg a 2,925 milliárd forintos teljes bruttó mennyiségnek. (A fennmaradó részt most is a kincstár fiókhálózata és a Magyar Posta adta.)
A kibocsátott állampapírok értékesítése nem okozott gondot, a piac kedvezően fogadta azokat, amit az is bizonyít, hogy az előző év első félévéhez képest mintegy 50 százalékkal növekedett a másodpiaci forgalom is.
Ebben persze közrejátszott, hogy a piac igen volatilis volt, tehát aki jó időben és jó irányba nyitott pozíciókat, komoly összeget kereshetett. A forint elleni januári spekuláció fényében nem meglepő, hogy a statisztikák szerint 2003 első felében a külföldi befektetőkkel bonyolított forgalom produkálta a legnagyobb növekedést, míg a nem elsődleges forgalmazó hitelintézetek részaránya jelentősen csökkent. A forgalmazók teljes másodpiaci forgalmuk negyedét bonyolították devizakülföldiekkel.
A külföldi befektetők megjelenését segítette a szabályozási környezet változása is, hiszen a devizaliberalizáció számos, a külföldiekkel szemben felállított befektetési korlátozást feloldott.
Ezek eredményeképpen a külföldiek tulajdonában lévő állampapír-állomány 282 milliárd forinttal emelkedett hat hónap alatt, és a félév során átlépte a 2000 milliárd forintos értéket.
A nettó finanszírozási igény egyébként az első félévben a tervekkel lényegében megegyezően alakult. Ehhez az 599 milliárd forintos összeghez - ami a központi költségvetés 459 milliárd forintos, a társadalombiztosítás 168 milliárd forintos hiányából, illetve az elkülönített állami pénzalapok mintegy 28 milliárd forintos többletéből adódott - néhány kisebb tételen kívül még hozzájött a jegybank 83 milliárd forintos tartalékfeltöltési igénye.
Borbély kiemelte, hogy a szükséges forrásokat az elsődleges forgalmazói rendszer teljes egészében biztosítani tudta. A hitelek törlesztése, illetve előtörlesztése miatt végül a 704 millió forintos nettó állampapír-kibocsátás további 120 milliárd forinttal nőtt. Az így adódó 824 milliárd döntő részét a kötvények és a diszkontkincstárjegyek adták, a lakossági papírok értékesítése viszont elmaradt az előzetes tervektől. (A központi költségvetés adóssága egyébként 1,056 milliárd forinttal nőtt 2003 első felében, igaz, ebből közel 300 milliárdot a forint január eleje óta bekövetkezett 13 százalékos gyengülése eredményezett.)
Borbély a második félévvel kapcsolatban elmondta, hogy az eddigiekhez hasonlóan kevesebb számú kötvény, de nagyobb sorozatok és nagyobb kibocsátások fogják jellemezni az aukciókat. Növelni fogják a hosszabb futamidejű papírok arányát is. Az idei, a teljes évre vonatkozó finanszírozási terv mérsékelten megemelt éves nettó kibocsátást tartalmaz, ebből a második félévre 300 milliárd forintos növekedés jut. A jelenlegi folyamatok alapján azonban várhatóan ez sem okoz majd gondot.
