Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap délután sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozták azt a dokumentumot, amelyet Szász Károly felügyeleti elnök hétfőn említett mint az ellene folytatott támadássorozat részét. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vizsgálja a szóban forgó dokumentumot, s a Magyar Rádió úgy értesült: kormány közeli forrásból annyi szivárgott ki, hogy egyelőre nem tudni, ki készítette a jelentést, azt viszont tudják, hogy titkosszolgálati eszközöket nem használtak fel az információgyűjtéshez. A dokumentum ugyanakkor tartalmaz olyan bizalmas információkat, amelyek állítólag a felügyelet munkatársainak zárt, parlamenti meghallgatásakor hangzottak el - írja a radio.hu. Az NBH vizsgálja azt is, hogy a Pannonplast-ügy és a felügyeleti szankciók elég indokot adhattak-e Szász Károly megtámadásához. Más ügyről a Rádió által idézett forrás szerint az NBH nem tud, de nem zárják ki azt sem, hogy esetleg egy magánsérelem megtorlásáról van szó.
A dokumentum kilenc, a PSZÁF-nál történt konkrét jogszabálysértést vél felfedezni. E szerint a PSZÁF nem látja el a pénzintézetek ügyfelei érdekének védelmét, hiányoznak a belső szabályozók, így a PSZÁF működésének legitimitása megkérdőjelezhető, a beszedett bírságok esetében nem miden esetben vették figyelembe a kötelezően előírt felhasználási módot.
A kiadott dokumentumok szerint a PSZÁF szóban vállalt kötelezettséget és fizetett ki több száz millió forintot, több esetben (például az Apor Vilmos Főiskola esetében mintegy 15 millió forint) teljesítésigazolás nélkül fizetett ki szerződött feleket, nem írt ki közbeszerzési pályázatot munkaerő-kölcsönzésnél, a Budaglobal Kft.-nek munkaerő-kölcsönzés címén kifizetett 216 millió forintra nem áll rendelkezésre bemutatható szerződés; ráadásul a személyi és illetménygazdálkodás igen pazarló és indokolatlanul megterhelte a költségvetést. A tanulmány az elnök személyes felelősségét hangsúlyozza, amikor a PSZÁF jogszabályellenesen megbízási szerződést kötött saját köztisztviselőivel.
A felügyelet Szász Károly kinevezésétől kezdődően három imázsvizsgálatot végeztetett, a dokumentum állítása szerint feltehetően mindhármat 2002-ben. A vizsgálatok indokoltsága megkérdőjelezhető, valamint az egyik anonim kérdőívben olyan elemek is voltak, amelyekből egyértelműen kideríthető volt a dolgozó kiléte. A hibát szóvá tevő vezetőt még aznap elbocsátották - áll a tanulmányban.
