BUX 143072.29 0,94 %
OTP 46920 0,45 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A tőzsde is fizet már osztalékot

A BÉT Rt. első rendes közgyűlésén részvényenként 11 forintos osztalék kifizetéséről határoztak a részvényesek. Nem fogadták el az igazgatóság által beterjesztett menedzsmentopciós programot, megtartották viszont az alapszabályban a 10 százalékos szavazati korlátot.

2003. április 28. hétfő, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Maratonira sikeredett a Budapesti Értéktőzsde Rt. első éves rendes közgyűlése, bár késhegyig menő viták nem voltak. A tavaly nyári szervezeti átalakulás után azonban számos kérdésben kellett dönteni, amelyekre egy évvel ezelőtt, az átalakulást levezénylő közgyűlésen nem került sor. A társasági eseményt követő sajtótájékoztatón Jaksity György, a BÉT Rt. elnöke kiemelte: nehéz évet tudnak maguk mögött. Bár korábban az elmúlt évre egészére 200 millió forint veszteséggel számoltak, a szigorú gazdálkodás és a Kelertől befolyt 59 milliós, a 2001-es év után járó osztalék együttes következményeként az eredmény 59 millió forint lett. (A BÉT 2006-ig adómentességet élvez, így nincs különbség adózás előtti és adózott eredmény között.)
Az igazgatóság az éves beszámoló elfogadásánál ugyan nem javasolt osztalékot, de egy tulajdonos a Kelertől kapott osztalék összegével megegyező osztalék kifizetését indítványozta, formailag a másfél milliárdos eredménytartalék terhére Végül a részvényesek a százforintos tőzsderészvényre vetítve 11 forint (összesen 59,1 millió forint) kifizetését fogadták el.
A nagyobb viták az alapító okirat módosításával kapcsolatban bontakoztak ki. Az igazgatóság javaslatainak egy részét – ezek egy esetleges felvásárlás veszélye ellen lettek volna hivatottak hatásosabb védelmet biztosítani – nem fogadták el a részvényesek, ezután a testület több indítványát is visszavonta. A közgyűlés változatlanul hagyta azt a korábbi szabályt, hogy 10 százalékban maximálja az egy tulajdonost megillető maximális szavazati arányt. Nem szavazták meg viszont az igazgatóságnak azt a javaslatát, amely az alaptőke 10 százalékának mértékéig saját részvény vásárlását tette volna lehetővé. A tőzsde vezetése ezt az általa beterjesztett, de még a szavazás előtt visszavont menedzsmentopciós program fedezete miatt tartotta volna szükségesnek, és emiatt szeretett volna felhatalmazást kapni alaptőke-emelésre is. A tulajdonosok azonban nem osztották ezeket a nézeteket.
Néhány részvényes a tőzsde nagyobb átláthatóságát szolgáló alapszabály-módosításokat terjesztett a közgyűlés elé. Ezek közül elfogadták azt, hogy a pénzügyi, gazdálkodási információkat gyorsjelentés formájában félévente közzéteszik, valamint – ha nem is lesz teljesen nyilvános a részvénykönyv –, a tőzsde honlapján havonta, illetve a közgyűlések előtt olvasható lesz az aktuális tulajdonosi struktúra.
A 2003-as tervekről egyelőre csak annyi hangzott el, hogy igen konzervatív becsléssel készülnek az idei évre is. Mindössze 6 milliárd forint azonnali részvénypiaci forgalommal számolnak, így a tőzsdei tevékenységből a tavalyihoz hasonlóan 1,6 milliárd forint bevétel várható. Az, hogy erre az évre – a Kelertől már befolyt 75 millió forint osztalék mellett is – 156 millió forint veszteséggel számolnak, több tényezőnek is betudható, így jelentős tételt jelent, hogy az MMTS kereskedési rendszerek leírása az idén fejeződik be, de a szemléletformáló kampány elindítása és a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos kiadások is rontják majd a gazdálkodást. Ha a BÉT a 25 százalékos Keler-hányadára jutó eredménnyel konszolidálná eredményét, persze jobb lenne a kép, hiszen a Keler tavaly 1,22 milliárd forint eredményt ért el, amelynek csak a negyedét osztotta ki. A Keler-negyed figyelembevételével a BÉT konszolidált eredménye tavaly több, mint 300 millió forint lett volna és az rt. valószínűleg idén sem lenne veszteséges.

Madarász János
Madarász János

Ez is érdekelhet