A Pannonplast Rt. a törvényi előírásokra hivatkozva szerdán tőzsdén kívüli kereskedelemben értékesítette teljes sajátrészvény-állományát. A 124 281 darab értékpapír ugyan az alaptőke csupán 2,95 százalékát képviseli, de a közelgő közgyűlés miatt jelenleg egy ekkora pakett is komoly jelentőséggel bírhat. (Az új tulajdonosnak még van ideje bejegyeztetni a részvénykönyvbe a papírokat.) A szórt tulajdonosi szerkezet és a viszonylag jól menő gazdálkodás következményeként ugyanis korábban a részvényesek kevesebb mint fele jelent csak meg a közgyűlésen. Ugyanakkor tavaly már a társaság irányításáért vívott küzdelem és feltehetően az egyre romló teljesítmény miatt már 49,35 százalékos volt a részvételi arány. Ráadásul mivel a Pannonplast tulajdonában lévő részvények nem szavazhattak, ez azt is eredményezte, hogy a befektetők tényleges tulajdoni hányaduknál nagyobb szavazati aránnyal rendelkeztek.
A cég nem hozta nyilvánosságra sem a vevő kilétét, sem az árfolyamot. A Pannonplast pénzügyi vezérigazgató-helyettese, Jilling Erika lapunknak annyit nyilatkozott, hogy piaci áron váltak meg a részvényektől. A társaságért folytatott harc ismeretében nem csoda, hogy a bejelentés után rögtön lábra kapott a feltételezés, hogy a részvények menedzsment közeli kézbe kerültek, illetve hogy a vásárló maga is a vezetőség tagja. Ezt egyébként Jilling sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta.
Az sem világos, hogy miért kellett most eladni a részvényeket. Az Gt. ugyanis azt mondja ki, hogy saját részvényeket legfeljebb egy évig birtokolhat bármely társaság. Tőzsdei körökben ezt elegánsan átkötéssel szokták megoldani a társaságok. Ilyenre tavaly decemberben már sort kerített a Pannonplast, marad a kérdés, hogy miért pont most került sor erre az ügyletre. A többi részvényes részéről ráadásul jogosan merülhet fel a kérdés, miért nem tőzsdén keresztül történt az adásvétel, hiszen az mindenképpen nagyobb transzparenciát jelentett volna. Ezt erősítette meg lapunknak Kerék Csaba, a Pannonplast 12,48 százalékát birtokló Britton C&C Kft. ügyvezetője is. Szerinte kissé etikátlan, hogy a társaság csak a részvényeseitől követel átláthatóságot. Kifogásolható az is, hogy az árfolyam mellett homály fedi, milyen fizetési konstrukcióval cseréltek gazdát a részvények, és a vételárat ténylegesen kifizették-e – mondta végezetül az ügyvezető.
