Az elmúlt néhány nap lassú lemorzsolódása után tegnap már több mint fél százalékponttal gyengült a forint jegyzése a devizapiacon. A kereskedés is megélénkült, elsősorban az eladói oldalon megjelenő külföldi bankok megbízásai leheltek életet a piacba. A hazai fizetőeszköz árfolyama napközben 10 és 10,41 százalék között ingadozott, míg a délutáni zárásban 10,18 százalékon állt a kurzus. Az euró jegyzése 247,90/248,10 forinton zárt, ami másfél forintos drágulást jelent a hétfői záróértékhez lépest. A dollár kurzusa 0,70 forinttal nőtt, az árfolyam délután 227,50/70 forint volt. A jelentős ármozgás okaként több találgatás is napvilágot látott. A zloty elmúlt napokban bekövetkező látványos gyengülése éppúgy felmerült magyarázatként, mint a közelgő EU-népszavazásunk esetleges bizonytalansága. Persze voltak olyan vélemények is, amelyek Járai Zsigmond jegybankelnök nyilatkozatának tudták be az árfolyamváltozást. Az MNB vezetője szerint az EU-csatlakozás első időszakában a költségvetési egyensúly tartása problémás lehet, míg kedden délután annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben az Európai Központi Bank kamatot csökkent, akkor, ha szükséges, az MNB is követni fogja ezt a lépést.
A tartalékolási periódus első napján egy százalékponttal nőtt az overnight kamatszint, a kötések 6,30-6,60 százalék között születtek. A piacon vélhetően nem lesz likviditásprobléma, mivel a bankok a lejáró 258,45 milliárd forintnál alig 30 milliárd forinttal helyeztek el többet a kéthetes jegybanki betétben.
Az állampapírok másodpiacán csak az éven belüli lejáratoknál változtak nagyobb mértékben a hozamok. A referenciaértékek itt 2-6 bázisponttal csökkentek, míg a hosszú oldalon 1-2 bázisponttal emelkedtek. A 3 hónapos futamidejű DKJ szokásos heti aukciójára ezúttal 52,1 milliárd forint értékben érkezett vételi ajánlat. Az értékesítésen az Államadósság Kezelő Központ Rt. végül csak az előre meghirdetett 25 milliárd forint erejéig fogadott el ajánlatot.
