Energiapiaci szakértők szerint intézményi befektetők pénze és spekulatív tőke áramlott az olajpiacra, ez okozza, hogy a londoni Brent jegyzése 6 dollárral emelkedett az elmúlt hetekben. Ehhez járul – vagy az adja a spekulációk alapját –, hogy nem csökkent a feszültség az USA és Irán között az utóbbi ország atomprogramja miatt, illetve továbbra is bizonytalanok a nigériai szállítások. Az előbbi ügyben új fejlemény, hogy Irán immáron saját berendezésekkel dúsítja az uránt, s ezzel csökkent a függése a külföldi technológiától, mire válaszul az USA lecserélte a térségben állomásozó egyik anyahajóját egy friss, mindennel feltöltött egységre. Nigériában hiába növelte napi 77 ezer hordóval kitermelését a Shell, a kormány továbbra sem tudta leszerelni a lázadókat, akik fenyegetik az olajlétesítményeket. Mindezek hatását nem enyhíti, hogy az USA nyersolajkészlete viszonylag magas és a benzintartalékok is nőttek, igaz még mindig a sokéves átlag alatt vannak.
A mai ázsiai kereskedésben alig változtak a 11 hónapos csúcson lévő jegyzések, a Brent ára – amelyet jelenleg a valós helyzetet pontosabban tükröző mutatónak tartanak a szakemberek – 11 centtel, 76,29 dollár/hordóra csökkent, miután kedden 62 centtel emelkedett. Az észak-amerikai könnyűolajért 72,65 dollárt kellett fizetni hordónként, ami 16 százalékos csökkenés, igaz kedden ez a jegyzés is 62 centtel ment feljebb.
