Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amíg egy ismeretlen − vagy fogalmazzunk így, referencia nélküli − magyar kortárs galéria beágyazódik egy vásár szövetébe, az minimum 3-5 év − mondta lapunknak Dián Krisztina, a Viltin Galéria vezetője. Így is voltak visszatérő látogatói dubai standjuknak, amiben segítségükre volt a tavaly kialakított helyi levelezőlista (idén a vásár résztvevőinek 80 százaléka jelentkezett vissza jövőre is). Az idei Art Dubait új vásárigazgató felügyelte, Antonia Carver személyében, ezzel a jellemzően angol befolyás nem változott − annak idején egy angol galerista kezdte el a vásár szervezését, aki arab művészetet ad el Londonban. Dubaiban is a helyiek a legsikeresebbek, annak ellenére, hogy a kiállító 82 galéria 34 országból érkezett. Az új igazgató és a külföldi galériák vágyai egybeesnek: az Art Dubai nemzetközibb karakteréért szeretnének dolgozni.
A Viltin Boros Viola és Szabó Dorottya munkáit állította ki, ők jól illettek az Art Dubai karakteréhez, sikerük is volt, mindkettejük esetében tárgyalnak 1-1 mű eladásáról. Boros Viola kárpitszerű kézimunkái, harsány, érdekes felületei egy sejk feleségének érdeklődését keltették fel, egy ilyet nézett ki a gyűjteményébe. Szabó Dorottya a Viltin legújabb művésze, az ő olaj-vászon alkotásai szintén női kézimunkára emlékeztetőek, de visszafogottabbak, líraiak. A női művészetet megbecsülik az arab világban, ezért is esett rájuk a Viltin választása.
A Viltin februárban a madridi Arcon, márciusban Dubaiban járt, májusban pedig Bécsben vesz részt vásáron. Ezzel kiköltekezték magukat annyira, hogy a második félévre még nincsenek terveik. Álmaik vannak, mint a Liste vagy a brüsszeli vásár, de ezekre nem is jelentkeztek, miután tavaly már nem kerültek be a párizsi Fiacra, dacára a 2009-es jó szereplésüknek.
Idehaza a Viltin megjelentette első kiadványát, ami egy régi napilap méretű és alakú katalógus a galéria egyik fő művészének, Tibor Zsoltnak a munkáiból. A Viltin nagyon bízik külföldön sokat foglalkoztatott művészében, aki papíralapú munkákat készít, bár ezeket a műfajokat itthon nem becsülik úgy, mint Nyugat-Európában. A magyar gyűjtők konzervatívak, leginkább olaj-vászonban gondolkodnak, de Dián Krisztina szerint a pénzügyi nehézségek hatására elképzelhető, hogy a többség nyit az olcsóbb műfajok, azaz a fotó, az akvarell, a grafika felé.
napi
