Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A dokumentum szerint a globális biztonság jelenlegi szerkezete, beleértve a nemzetközi jogszabályokon alapuló mechanizmusokat is, nem biztosítja valamennyi nemzet egyenlő biztonságát. Oroszországnak pedig megnövekedett katonai fenyegetéssel kell szembenéznie több irányból is. Ezek közé tartoznak azok a kísérletek, hogy az orosz határokhoz közelebb hozzák a NATO katonai infrastruktúráját, külföldi katonai kontingensek megjelenése vagy megerősítése az Oroszországgal, illetve szövetségeseivel szomszédos területeken, területi követelések Oroszországgal és szövetségeseivel szemben, katonai erő alkalmazása a szomszédos területeken. A doktrína a veszélyek közé sorolja a "globális stabilitást aláásó és a stratégiai erőegyensúlyt felborító" rakétavédelmi rendszerek kifejlesztését és telepítését, a világűr militarizálását és a nem nukleáris precíziós stratégiai fegyverek telepítését. A sor végén szerepel a globális terrorizmus terjedése.
A doktrína hangsúlyozza, hogy Oroszország legfőbb célja minden katonai konfliktus megelőzése. Ugyanakkor fenntartja a jogát arra, hogy nukleáris fegyverekkel válaszoljon a területét vagy szövetségeseit érő nukleáris, tömegpusztító vagy hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadásra, és precíziós fegyvereket vessen be elrettentésként. Moszkva fenntartja a jogot arra, hogy nemzeti érdekei vagy állampolgárai védelmében törvényeivel, nemzetközi szerződéseivel és a nemzetközi jog normáival összhangban csapatokat küldjön külföldre - jelentette a RIA Novosztyi.
A doktrína jegyében folytatódik a hadsereg modernizációja. Vlagyimir Putyin miniszterelnök nemrégiben Voronyezsben áttekintette az orosz fegyveres erők felszerelésének korszerűsítési helyzetét és feladatait, különös tekintettel a modern automatizált csapat-ellenőrzési rendszerekre. Az első rendszereket már leszállították, de egyes források szerint megbízhatatlanok és nehéz a működtetésük, bár ezek a hibák kiküszöbölhetőnek tűnnek. Problémák vannak a tenger alól indítható Bulava ballisztikus rakétákkal, az új dízel-elektromos tengeralattjárók építésével, a légvédelmi rendszerek létrehozásával, a GLONASS globális navigációs műholdrendszer (az orosz GPS) telepítésével és más katonai felszerelésekkel is.
A nehézségek leküzdéséhez szükséges pénz előteremtésében segíthet a fegyverexport, amiből évi 9-10 milliárd dolláros bevételre számítanak a következő időszakban. A megrendelések egyre nőnek, így a következő években is tartani tudják ezt a szintet. A jelenlegi megrendelések értéke 34 milliárd dollár. Tavaly 8,5 milliárd dollár értékben adtak el hadfelszerelést. Ennek mintegy felét tették ki a vadászgépek, azt követték a légvédelmi rendszerek, valamint a haditengerészeti fegyverek és berendezések. A legnagyobb vásárlók India, Kína, Venezuela, Malajzia és Szíria, de egyre jelentősebb a vietnami export is.
