Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kevés olyan dolog biztos, mint az Oscar-ceremónia: csupán egyszer – 1942-ben – maradt el a világháború miatt. Három alkalommal halasztották el néhány nappal: 1938-ban a Los Angeles körüli esőzések, 1968-ban Martin Luther King meggyilkolása és temetése miatt, 1981-ben pedig a Ronald Reagan USA-elnök elleni merénylet után.
Nem könnyű a nézők közé sem bekerülni. Minimum két pártfogó szükséges az akadémia tagjai közül, ám az ő elismerő nyilatkozatukat még a 33 tagú vezető testületnek is jóvá kell hagynia.
Eddig egy Oscar nevű díjazott volt: Oscar Hammerstein II., 1945-ben nyert a legjobb betétdal kategóriában.
Időnként speciális díjakat is kiadtak: 1928-ban a Warner Bros.-nak jutott az első hangosfilm, a The Jazz Singer elkészítéséért, valamint Charlie Chaplinnek a Cirkuszért (ő volt a producer, a rendező, az író és a főszereplő). Emlékezetes speciális Oscart kapott 1938-ban Disney is a Hófehérke és a hét törpéért, a szimbolikus díj egy nagy és hét kis szoborból állt.
Nevezetes év volt 1934: akkor kapott először díjat a legjobb vágás, az eredeti filmzene és a betétdal, valamint ekkortól garantálja a titkosságot a PricewaterhouseCoopers.
A legrövidebb Oscar-nyertes film az 1955-ben díjazott Marty volt a maga 91 percével, a leghosszabbak között található 3 óra 42 perccel – holtversenyben – az 1939-es Elfújta a szél és az 1962-es Arábiai Lawrence; az abszolút rekorder pedig az 1968-ban a legjobb külföldi filmként díjazott, hét és fél órás Háború és béke.
Eddig nyolc magyar filmet jelöltek a legjobb külföldi filmek között: 1969-ben A Pál utcai fiúkat (rendezte Fábri Zoltán), 1975-ben a Macskajátékot (Makk Károly), 1978-ban a Magyarokat (Fábri Zoltán), 1981-ben a Bizalom (Szabó István), 1982-ben a Mephisto (Szabó István), 1984-ban a Jób lázadása (Gyöngyössy Imre, Kabay Barna), 1986-ban a Redl ezredes (Szabó István) és 1989-ben a Hanussen (Szabó István) című filmet.
