Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ijesztő számokat tett közzé idei első negyedéves jelentésében az SLM Corp., vagyis a Sallie Mae: az USA legnagyobb diákhitelezője 103,8 millió dollár nettó veszteséggel zárt, szemben az egy évvel korábbi 116,2 millió dollár nyereséggel. A Sallie Mae jelentését elsősorban nem azért ítélték ijesztőnek az elemzők, mert a társaság ezzel zsinórban a harmadik veszteséges negyedévét zárta, hanem azért, mert egy egész szektor megingását tükrözi. A diákhitelek szektoráról van szó, amelyet utolértek a tavaly a másodlagos (subprime) jelzáloghitelek piacáról kiindult válság hullámai, s amelynek bedőlését a washingtoni kormányzat nem engedheti meg magának.
A felsőoktatási tanulmányok finanszírozása az Egyesült Államokban a diákhiteleken nyugszik, azok nélkül kevesen engedhetnék meg maguknak a dollártízezrekre rúgó éves költségeket. Az egész rendszerben jelentős szerepet játszik a szövetségi költségvetés, de persze akadnak teljesen privát diákhitelek is: azok kamata elérheti a 20 százalékot, és egyre többen csak ezekhez juthatnak hozzá, hiszen a tavaly felvett diákhiteleknek már a 24 százaléka ilyen volt, szemben az egy évtizeddel korábbi 6 százalékkal. A szövetségi forrásokra is támaszkodó diákhitelprogramokat kettős csapás sújtotta a közelmúltban. Az USA törvényhozása nem sokkal a hitelválság kitörése előtt hagyta jóvá az ehhez adott állami támogatások lefaragását, ami már önmagában sokat ártott az érintetteknek. Ezt követte a subprime-válság, amelynek nyomán minden piaci szereplő elfordult a strukturált termékektől - márpedig a diákhitelezők kötvényei gyakran szerepelnek az ilyen, különféle adósságokat egybecsomagoló termékekben.
A velük kapcsolatos gyanút mi sem tükrözi jobban, mint az, hogy a Thomson Financial adatai szerint . A pénzintézetek így csak jóval drágább forrásokra támaszkodhatnak - a szövetségi támogatást is élvező hitelek kamata viszont csak a plafonig növelhető. A Sallie Mae egyelőre azzal próbál javítani helyzetén, hogy nem nyújt további úgynevezett szövetségi konszolidált hiteleket (ez a különféle diákhitelek egybevonását teszi lehetővé), mások viszont az egész piacról kivonulnak. Az elmúlt hónapokban 55 pénzintézet szüntette be új diákhitelek folyósítását. Ezzel párhuzamosan természetesen romló feltételekkel kell számolni a szövetségi támogatás nélküli privát diákhitelek piacán is - a Bank of America ezt felmérve jelentette be a múlt héten, hogy kiszáll innen. Az USA oktatási minisztériuma szerint egyelőre így sem kell aggódni, mondván, a diákhitelprogramban több mint kétezer pénzintézet vesz részt (a kihelyezések zöme azonban a tíz legnagyobbra jut és a visszalépők közt is voltak jelentős szereplők). A minisztérium felmérte a bankok kivonulásában érintett oktatási intézmények helyzetét - számolt be a CNN - és úgy találta, hogy mindegyikük talált alternatív megoldást diákjai számára. Az is látszik, hogy egyre többen próbálnak közvetlenül a szövetségi büdzséből pénzt szerezni: február vége óta több mint 130 tanintézmény iratkozott fel az oktatási minisztérium hitelprogramjára (DLP), amelynek révén pénzintézeti közvetítő nélkül, egyenesen az államtól lehet hitelt kérni. Ezzel már mintegy 1500 felsőoktatási intézmény csatlakozott ehhez a programhoz.
