Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azoknak a lengyel állampolgároknak, akik ezentúl svájci frankban vagy más külföldi valutában akarnak Lengyelországban kölcsönhöz jutni, el kell tűrniük némi vegzatúrát financiális hazafiasságuk hiányosságainak büntetéseként. A lengyel bankszövetség évek óta folytatott hadjárata, hogy visszaterelje a sokkal magasabb kamatokkal dolgozó, s nekik jelentősen több hasznot hajtó zlotyhitelkarámba a lakosságot, amelynek immár a döntő része inkább svájci frankban vette fel a lakáskölcsönét, végre némi eredményt hozott. A lengyel jegybank újraszabályozta a valutaalapú hitel nyújtásának feltételeit, amivel végül a kecske se lakik jól, s a káposztának is elfogy a fele.
A lakáshitelek kétharmadát már svájci frankban jegyzik, s a bankfelügyelet, amelytől a valutahitelek betiltását követelték a nagybankok, kénytelen volt óvatosan eljárni. A pénzügyi tanácsadók szerint a jelenlegi ügyfelek mintegy harmada nem jutna kölcsönhöz, mert keresete túl alacsony a zlotyhitel felvételéhez. Rosszul járna számos bank is: a Millennium Bank jelzáloghiteleinek például 90 százaléka külföldi valutában jegyzett. A bankszövetség természetesen a kliensek érdekeire hivatkozik, akiket így megvédhet az árfolyam-ingadozás veszélyeitől. – Néhány zloty nyereségért nem hagyom tönkremenni az ügyfeleinket – mondta Jan Krzysztof Bielecki, a Bank Pekao igazgatója, hangsúlyozva, hogy csak abban a valutában szabad eladósodni, amelyben az ember a fizetését kapja.
Ez a szemlélet hatja át a mostani döntést, amelynek értelmében ezentúl zlotyban kell számolni a kölcsönt felvevő hitelképességét, akinek a zlotyhitelhez szükségesnél 20 százalékkal nagyobb törlesztőképességgel kell rendelkeznie. Emellett egy különös – és meglehetősen bizarr – rituálét kell végigcsinálnia az ügyletben részt vevőknek. Először az ügyfél folyamodik a valutahitelért. Erre a bank felajánlja neki az annak megfelelő kölcsön összegét – zlotyban. Ha ezt az ügyfél elutasítja, akkor alá kell írnia egy nyilatkozatot, hogy tisztában van az árfolyamváltozás kockázatának lehetőségével. Ezt követően egy banki tanácsadó köteles grafikonokkal illusztrált előadást tartani a kliensnek a kamat- és árfolyamváltozásoknak a törlesztőrészletekre gyakorolt esetleges hatásáról. A hitelszerződésnek pedig tartalmaznia kell a THM-et.
