Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azt gondolná az ember, hogy az USA déli államaiban élők rutinszerűen felkészülnek, de legalábbis minden nyár végén készenlétbe helyezik magukat a hurrikánszezonra, hiszen a pusztító viharok, ha nem is egyforma erővel, de minden évben elérik a Mexikói-öböl térségét. Mégis, amikor egy-egy olyan különösen vehemens hurrikán érkezik, mint az idén augusztus végén lecsapó és New Orleans városát szinte megsemmisítő Katrina, rendre kiderül, hogy tömegeknek nincs semmiféle tervük vagy lehetőségük életük és/vagy egzisztenciájuk megmentésére. Ebben persze közrejátszhat a fatalizmus is: sokszor megesett már, hogy a katasztrofálisnak jelzett hurrikán „alig” száz kilométerrel száguldó viharrá szelídült, mire elérte a szárazföldet – de ahhoz, hogy egy családnak mindent elölről kelljen kezdenie, elég, ha az időjárás egyszer beváltja fenyegetését.
A tavalyi Ivan hurrikánra még elég jól emlékezhettek volna az érintett szövetségi államok, például Texas és Louisiana lakói ahhoz, hogy megpróbáljanak tovább látni annál, mint hogy melyik autópályán, mennyi üzemanyaggal merre meneküljenek majd el néhány napra. A reménybeli visszatérés utáni élet ugyanis még több előrelátást igényel. A családi otthont és a vagyontárgyakat érő esetleges károk mellett figyelembe kell venni, hogy átmenetileg hozzáférhetetlenné válhatnak a pénzügyi infrastruktúra egyes szegmensei, a szokásos pénzforrások eldugulása, a munkahely megsemmisülése miatt veszélybe kerülhetnek a törlesztendő kölcsönök, a jelzáloghitel, a hitelkártya számlája és más hasonlók. Pénzügyi tanácsadók szerint legalább háromhavi létfenntartási költségre elegendő pénzt kell tartalékolniuk a veszélyzónákban élőknek könnyen hozzáférhető számlákon, és jó, ha van egy olyan hitelkártyájuk, amelyet kizárólag vésztartalékként használnak. Az sem árt – nyilatkozta az MSNBC-nek egy pénzügyi tervező –, ha készpénzt, utazási csekkeket meg egy tekercs 25 centest tart valaki készenlétben arra az esetre, ha kimegy az áram – amint az a Katrina, majd hetekkel később erőtlenebb kishúga, a Rita esetében is történt – és használhatatlanná válnak a bankjegy-automaták, a mobiltelefonok és a hitelkártyák.
Ez persze csak a napi gondok megoldásában segít, hosszabb távra gondolkodva is ajánlatos fenntartani valamilyen vészhelyzeti opciót, például egy olyan jelzálog-fedezeti hitelkeretet, amelyet valóban csak nagy bajban veszünk igénybe – figyelmeztet a bankrate.com szakújságírója. Ugyanilyen fontos, hogy időben és kellően átvizsgáljuk, esetleg kiegészítsük biztosításainkat, szükség esetén olyan extrákkal, mint a földrengés vagy az árvíz miatti kártérítések, amelyek általában nincsenek benne a tipikus otthonbiztosításban. Hasznos elolvasni az apró betűt is, hogy mire vonatkozik teljes, mire részleges biztosítás; sok esetben például az esőzés okozta károkat csak a tető esetében térítik meg, ha alulról tör be a víz a házba, akkor nem. A tapasztalat azt igazolja, hogy a hurrikánövezetek lakosaiban is tudatosítani kell: tartsák legfontosabb papírjaikat biztonságos helyen, lehetőleg víz- és tűzálló dobozban. Persze egy bank széfjében is jó helyen vannak az olyan dokumentumok, mint a lakás vagy a kocsi tulajdoni lapja, a biztosítási kötvények, a bankszámlaszámok, az adóigazolások, a végrendelet vagy a különféle anyakönyvi kivonatok másolatai – jó, ha a család összes illetékese hozzá tud férni ezekhez, ha ne adj isten, történik valami elhelyezőjükkel.
Legalább ilyen hasznos, ha valaki leltárt készít összes vagyontárgyáról arra az esetre, ha az otthona megsemmisül vagy megrongálódik. Ennek birtokában könnyebb hozzájutni a biztosítási kártérítésekhez, illetve levonni a veszteségeket adóbevalláskor. A leltár része lehet az is, ha valaki gondosan lefilmezi ingóságait (a kocsit is beleértve), a házát kívül-belül és ezeket a felvételeket is biztonságba helyezi, valahol a veszélyes övezeten kívül. A biztosítók általában előre sorolják a kifizetéseknél azokat, akik rendelkeznek ilyesfajta bizonyítékokkal.
Mielőbb érdemes gondoskodni arról is, hogy a hitelezők vagy a folyószámlát vezető bankok is értesüljenek arról, ha ügyfelük bajba került, például azért, hogy szükség esetén felfüggesszék az egyébként automatikusan kezelt tételek levonását. Ugyanígy érdemes értesíteni, amint lehet, a közüzemi szolgáltatókat is. A dokumentálás a visszatéréskor is elengedhetetlen: ha már valaki biztonságban hazatérhetett, azonnal rögzítse, amit talált, ha lehet filmen, ha nem, legalább fényképen. Ezután jöhetnek csak az élet folytatásához okvetlenül szükséges javítások – természetesen a számlákat meg kell őrizni, hogy a különféle állami vagy szövetségi alapok megtéríthessék a költségeket. Amíg a biztosító embere nem látta a mégoly megrongálódott tárgyakat, addig semmit se dobjunk ki – tanácsolják maguk a biztosítók is. Számos biztosítás állja a kiadásokat akkor is, ha egy ház lakhatatlanná válik, de itt is érdemes odafigyelni: van amelyik csak az otthon lakás költsége és a szálloda közti különbséget téríti meg, természetesen csakis számla ellenében.
