Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Arra a kérdésre, melyik Európa legfejlettebb gazdasága, a megkérdezettek többsége valószínűleg kapásból azt válaszolná: Németországé. A tájékozottabbak fel tudnának sorolni nagy, szofisztikált üzletágakkal bíró német bankokat is – azt pedig mindenki biztosra venné, hogy az üzletekben legfeljebb a bőség zavarával küszködő németek a lehető legmodernebb eszközök segítségével shoppingolnak. Pedig ez messze nincs így: a hagyományosan spórolós „Hausfrau”, ha elmegy a helyi diszkontáruházakba, ugyanúgy kotorássza a pénztárcájában az aprót, mint a magyar háziasszonyok. És nem csak azért, mert ezeken a helyeken nem fogadják el a hitelkártyákat: a németek általában is sokkal kevésbé használják a plasztikokat, mint más fejlett országok lakói.
A német kiskereskedelmi szövetség (Hauptverband des Deutschen Einzelhandels – HDE) adatai szerint Németországban évente körülbelül a vásárlások 5 százalékát bonyolítják le hitelkártyával – ugyanez az arány világléptékben 13 százalék. A mintegy 82 milliós országban kevesebb mint 22 millió hitelkártya van az ügyfeleknél – mondta el a Financial Timesnak a Citibank Germany üzletági vezetője. Összehasonlításképpen: a 296 milliós USA-ban több mint egymilliárd kártyát használnak. A német bankok éves beszámolóiból rendre az derül ki, hogy szinte alig valamit profitálnak az általuk kibocsátott plasztikokból – aminek az is az oka, hogy itt valójában nem hitelkártyák vannak. A német kártyák zöme ugyanis csak a halasztott fizetésre jó, a vele kiegyenlített összegeket minden hónapban automatikusan és teljes egészében levonják a hozzá kapcsolódó folyószámláról. Így aztán a pénzintézeteknél többnyire nincs semmiféle határidőn túli tartozás, amelyre kivethetnék a kamatokat (amelyek másutt igencsak húzósak szoktak lenni).
A más világhoz szokott külföldi bankok azonban jelen vannak a klasszikus hitelkártyákkal is – nem sikertelenül. A Citibank például tavaly már egymillió németországi ügyfélnél tartott, noha kártyájának használói átlag 15,71 százalékos kamattal fizetik meg az időn túli törlesztést (2 százalékos alapkamat mellett). Ez olyan egyszerű magyarázat a német leánybank tavaly elért 697 millió eurós profitjára, hogy kezdenek felébredni a hazai bankóriások is. A Deutsche Bank ez év végén akarja kibocsátani az első igazi, a hitelkeretet mindig újratöltő kártyát, mi több, állítólag fokozatosan megszünteti a „németes” verziót. A Dresdner Bank ősszel jelenne meg a BNP-leány Cetelemmel közösen tervezett valódi hitelkártyájával, s nyilván lép valamit a Commerzbank is, amely már három éve piacra dobott egy ilyet, de nem sok sikerrel.
