Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három óriási hurrikán alig egy hónap alatt, a negyedik (talán kicsit gyengébb) már jön a nyomukban, s a szezonnak még egyáltalán nincs vége - első látásra ez minden biztosító rémálma. A szakma még nem felejtette el az USA-t ért eddigi legnagyobb természeti csapást, az 1992-ben Miamit romba döntő Andrew-t, amely 17 milliárd - mai áron számolva 20 milliárd - dollárnyi biztosítással fedezett kárt okozott. E rekordot az idei hullámban már az elsőként érkező Charley hurrikán megközelítette, miután augusztus 13-án lecsapott Florida déli partjaira; a biztosított kár értékét nagyjából 7 milliárd dollárra teszik a szakértők. A Florida atlanti partvidékére szeptember elején, pontosan a Labor Day hétvégéjén befutó Frances okozta károk felmérésénél nagyobb a szórás: a biztosítók számára katasztrófamodellezéssel foglalkozó Risk Management Solutions (RMS) 3-6 milliárd dollárra teszi a pusztítást, egyik riválisa, az AIR Worldwide viszont 5-10 milliárdról beszél. A becslést nehezíti, hogy mire az egyik hurrikán okozta károkat felmérnék, jön is a másik. Az idei szezon eddigi óriása, Ivan már a Karib-tenger szigetein is hatalmas dúlást vitt véghez - Grenadát lényegében letarolta -, az USA-ban pedig négy déli szövetségi állam végigpusztítása után fordult kelet felé. A menekülő családok milliói még nem tudják, mire térnek vissza, de a tévéhíradások alapján sok jóra nem számíthatnak: nemcsak a házak dőltek romba, megsemmisült az infrastruktúra jó része is, a gazdasági létesítményeket ért károkat még csak találgatják.
Akármi lesz a végösszeg, a legszolidabb számítások szerint is biztos, hogy már Charley és Frances számlájára is együttvéve 10 milliárd dollár írható, ehhez jön legalább még egyszer ennyi Ivan részéről. Ennyivel azonban még simán megbirkóznak az amerikai biztosítók - állította a BBC-nek nyilatkozva Hemant Shah, az RMS vezérigazgatója. Ma már sokkal jobb a biztosítók tőkehelyzete és sokkal nagyobb mértékben megosztják a kockázatokat, mint Andrew idejében - tette hozzá Shah, aki szerint az USA-ban működő biztosítókat akár 50 milliárd dollárnyi összesített kár se rendítené meg. Ez éppen Andrew-nak köszönhető - értenek egyet más szakértők is. A 12 évvel ezelőtti hurrikán után a biztosítók radikálisan átszervezték tevékenységüket, amiben persze az is benne van, hogy sok esetben egyszerűen nem hajlandóak biztosítási szerződést kötni a viharzónában működő cégekre, illetve az ottani házakra. Ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem vesznek részt a térség kárelhárításában: az Andrew működése után 1993-ban felállított állami alapot, a Florida Hurricane Catastrophe Fundot nagyrészt a biztosítók finanszírozzák a Floridában eladott egyéb termékeik díjbevételéből. Ez az alap csak meghatározott határértékű eseményekre vehető igénybe, s most mintegy 6 milliárd dollár fölött rendelkezik.
Igénybe veszik persze a biztosítók a klasszikus viszontbiztosítási módszereket is, valahol tehát mindenképp lecsapódnak a károk az ágazatban, ám oly mértékben megosztva, hogy az minden valószínűség szerint senkit se tegyen tönkre. A végső költségek tekintélyes részét így is, úgy is az ügyfelek fizetik meg - állítják a szakértők. A felügyeletek ugyan nem engedik, hogy a biztosítók egy lépésben túl nagy mértékben növeljék díjaikat, ez azonban nem jelenti azt, hogy apránként ne csorognának vissza a költségek az ügyfelekhez - annál is inkább, mert a viszontbiztosítók, amelyekre nem terjed ki a felügyeleti hatáskör, feltehetőleg megemelik a maguk díjait a mostani hurrikánszezon nyomán.
