Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A helyi önkormányzatok 1996 óta, amióta az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény erre lehetőséget ad, összesen negyvenegy esetben folytattak le csődeljárást, azaz adósságrendezési eljárást - tudta meg lapunk a Belügyminisztérium sajtóosztályától. A jogszabály, illetve az eljárás célja a helyhatóságok fizetőképességének, pénzügyi egyensúlyának mielőbbi helyreállítása. Egy önkormányzat (Bakonszeg) esetében már három, két önkormányzatnál (Bátorliget, Nágocs) pedig két alkalommal indult ilyen eljárás az elmúlt években. 2010-ben eddig kilenc kezdődött el - éves szinten az eddigi legtöbb -, ebből nyolc eljárás jelenleg is folyamatban van: Nick, Tiszaderzs, Neszmély, Sáta, Nemesvid, Jásztelek, Magyardombegyház és Somoskőújfalu esetében, míg Szigetvár adósságrendezési eljárása november elején befejeződött. Szigetvár megállapodott hitelezőivel, így a bíróság megszüntette a vele szembeni csődeljárást. Kolovics János polgármester korábbi közlése szerint a kevesebb mint kétmilliárd forintból gazdálkodó városnak mintegy 3,8 milliárdos adóssága van, amiből 2,2 milliárd a banki tartozás. A polgármester az előző városvezetést hibáztatja a csődhelyzet előidézéséért és kilátásba helyezte a felelősségre vonásukat is. A bankokon kívül nyilvántartásba vett 108 hitelező közül azok, amelyek nem közfeladatot látnak el, csak a pénzük feléhez juthatnak hozzá. Az adósságrendezést az előző városvezetés kezdeményezte idén februárban. Az önkormányzat 90 napon túli lejárt tartozása 60 millió forintra nőtt, márciusban több inkasszó és fizetési meghagyás is érkezett a számlájára.
A tizennégy év alatt elindult negyvenegy adósságrendezési eljárás továbbra is kis számot jelent ahhoz képest, hogy a törvény megalkotásakor tömeges csődöket vártak a szakemberek. A tapasztalatok szerint azonban az önkormányzatok nem élnek a pontosan szabályozott adósságrendezéssel, inkább más megoldást keresnek. Jellemzően kis falvak és községek indítanak ilyen eljárást, amelyeknek kevesebb bevételi forrásuk és pénzügyi lehetőségük van költségvetésük egyensúlyban tartására, mint a nagyobb településeknek. Gyakran az erőn felüli fejlesztésből adódó fizetési problémák vezetnek a csődeljáráshoz, továbbá az önkormányzatok teljesítőképességét meghaladó (nem a kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó) intézményrendszer működtetése, a helyi vezetés együttműködésének hiánya vagy valamilyen jogszabálysértés, bűncselekmény áll a háttérben. (Például Nemesvid esetében a szennyvízberuházáshoz felvett hitel vezetett a csődhöz, a településnek húsz év alatt kamatostul több mint hatszázmilliós banki tartozást kellene visszafizetnie. Neszmély esetében a volt polgármestert vádolták jogszabálysértéssel, itt az adósságrendezési eljárás azt követően indult el, hogy egy bank inkasszót rendelt el a település számlájára egy 35 milliós hitel és kamatai miatt, erre a polgármester vállalt készfizető kezességet úgy, hogy arról a képviselő-testületnek nem volt tudomása.)
