Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma már nincs szociális jellegű foglalkoztatás a versenyszférában, ezért ha emelkednek a munkaerőköltségek, a cégek elbocsátásokkal reagálnak majd, ráadásul a technikai fejlődés is a kisebb létszám felé visz – véli Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkaerő-piaci kutatásvezetője. Véleménye szerint a munkaerőpiac számára sok múlik azon, hogy a tervezett megszorításokból mi valósul meg.
Különösen érdekes a helyzet a közszférában, ahol a beígért létszámcsökkentést nem lehet csak nyugdíjazással megoldani – „nem elég öreg ehhez a szektor” –, ezért ez növelheti az állástalanok számát. Csakhogy ha nem csökkennek a közszféra feladatai, hanem sok lesz a kiszervezés, akkor csupán annyi történik, hogy a létszám egy része a közösségi helyett a magánszektorban dolgozik majd. Ráadásul az állami szférában a létszám alapvetően politikai döntés kérdése – véli a kutató. Az év eddigi részében nőtt a foglalkoztatás, amely alapvetően a felfutó – de csak átmeneti – közmunkaprogramoknak, a színlelt szerződések miatti moratórium közeledő végének, valamint a beígért munkaügyi ellenőrzési szigornak köszönhető – mondta Adler.
A tervezett kormányzati intézkedések főként a munkavállalók járandóságát mérséklik, ezért önmagukban nem csökkentik a foglalkoztatást – üt meg kevésbé aggódó hangot Ékes Ildikó, az Ecostat társadalmi elemzések osztályának vezetője. A szakértő szerint különösen az a probléma, hogy a kormányzati elképzelésekből nem látni, miképpen próbálja a kormány rávenni a nagy termelőket a foglalkoztatás növelésére. Az utóbbi évek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés ellenére nem bővül a foglalkoztatás. A gond az, hogy miközben a nagy cégek adják a GDP és az export mintegy nyolcvan-kilencven százalékát, a foglalkoztatásból csupán 28 százalék a részesedésük.
Az utóbbi egy-másfél évben a munkaügyi tárca – amúgy jól kidolgozott – javaslatai sem segítettek a munkaerőpiacon. A japán példa alapján a nagyvállalatokat arra kellene rávenni, hogy a feleslegessé vált alkalmazottakat cégen belül próbálják meg elhelyezni, például a profiljuk szélesítésével – véli az Ecostat szakembere.
Bármennyire fontos lenne, mégsem növelhetőek egyszerre a keresetek és a foglalkoztatottság – véli Ékes, aki szerint a következő években elsősorban a bérszintnek kellene ütemesen emelkednie, majd ezt követheti a munkaerőpiac rugalmasságának növelése. Az atipikus foglalkoztatási formák – így a részmunka és a távmunka – terjedése és ezzel a foglalkoztatási arány javulása csak akkor várható, ha a bérszint kellően magas. Jelenleg ugyanis sokan éppen az alacsony bérszínvonal miatt nem vállalhatják az ilyen munkavégzést. Emellett tény, hogy a munkáltatók sem lelkesednek érte, mert ez – a több munkavállaló miatt – nagyobb adminisztrációs és vezetési terhet jelent számukra.
