Magyarországon egyre több vállalat építi ki cafeteriarendszerét – derül ki az Accor Services Magyarország Kft. legújabb kutatásából. Az eredmények alapján a válaszadó cégek 25 százalékának van ilyen rendszere, 21 százalékuknak nincs, de tervezi annak bevezetését, míg 54 százalékuk nem tervezi ezt – mondta Kőszegi Viktor üzletfejlesztési igazgató.
Az ilyen rendszerrel már rendelkező vállalkozások dolgozóiknak átlagosan 170 ezer forintos éves bruttó keretet biztosítanak. A legnépszerűbb megoldásnak a melegétel- és az étkezési utalványok, valamint az üdülési csekkek számítanak. A listán ezeket a beiskolázási utalvány, a helyi tömegközlekedés támogatása és az ajándékutalvány követi. A tízbe még a nyugdíj- és egészségpénztári támogatás, a képzési támogatás, valamint az internetutalvány tartozik.
A kft. – a vevői igények feltárása végett – február–március folyamán 5098 ügyfelének küldött ki kérdőívet, közülük több mint 1600 válaszolt. A felmérés szerint a cafeteriarendszer bevezetése csupán a válaszadók 8 százalékánál okozott jelentős többletmunkát, 72 százalékuk szerint akadt némi többletmunka, míg minden ötödik esetben nem jelentett ez többletfeladatot. A válaszadók 87 százaléka úgy véli, hogy a cafeteriarendszer növeli a dolgozók elégedettségét, 80 százalékuk szerint elősegíti a dolgozók megtartását.
A közelmúltban adta közre kutatását a Mercer Kft. is. A felmérés úgy találta, hogy a béren kívüli juttatások között az esetek többségében legalább tízféle jövedelemtípust ajánlanak fel a cégek a munkavállalóknak. A felmérés szerint az évente legfeljebb néhány százalékkal gyarapodó cafeteria-keretösszeg évi 80 és 420 ezer forint között szóródott 2004-ben – részben attól függően, hogy kínál-e garantált juttatást a választhatókon kívül a munkáltató. A munkavállalók körében igen népszerű juttatások közül az egészségpénztári és az önsegélyező pénztári befizetéseket, az otthoni internet támogatását, az iskolakezdés támogatását és a magáncélú, iskolarendszerben zajló tanfolyam finanszírozását egyaránt be kell számítani az éves keretösszegbe. Nem számít bele viszont az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, az étkezési juttatás, valamint a nyelvi képzés, amelyek szintén közkedvelt juttatási formák.
