Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
2011 akár trendforduló is lehet a mikrogazdaságban és így a fizetésképtelenségi eljárások számának alakulásában is - állítja a Coface Hungary. Ám ezzel együtt se várható drasztikus váltás, ahhoz ugyanis a gazdaságban kellene végbemennie drámai változásnak. Ha komolyan változna az európai gazdálkodási környezet - akár a környező országok jobban beindulnának, akár nálunk lenne így -, akkor az magával hozhatná az egyébként mindig jó néhány hónapos követő üzemmódban lévő fizetésképtelenségi eljárások számában a változást. Ellenkező esetben marad az "egy helyben topogás" - véli Kárpáti Gábor, a cég ügyvezetője és Bagyura András kereskedelmi igazgató. Bagyura szerint még sokáig magas marad a fizetésképtelenségek száma. Egészen addig, amíg irreálisan sok vállalkozás működik, tele van a gazdaság rosszhiszeműen működő kényszervállalkozóval, alvó céggel, amelyek körében mindig aránytalanul magas a fizetésképtelenné válók száma.
Tavaly tíz százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárások száma az előző évhez képest. A növekedés üteme lassult, de ez nem feltétlenül jelenti a kilábalást a válságból, hiszen tavalyelőtt kiugróan magas volt az ügyek száma. 2010-ben az eljárások több mint 54 százaléka felszámolás volt, volumene 17 százalékkal emelkedett. A végelszámolások aránya két százalékponttal emelkedett. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a módosított csődtörvény, ugyanis az eljárások száma a módosítás 2009-es hatályba lépése után is csak 343 volt. Kárpáti szerint sokkal több céget lehetne megmenteni megfelelő törvényi szabályozással. Ennek hiánya jól mutatja, hogy egy-egy cég bedőlése számos beszállítóját, hitelezőjét sodorja komoly bajba, gyakran a fizetésképtelenségig. Új jelenség, hogy egyre nagyobb mértékben válnak érintetté a nagyobb vállalkozások is. Még akkor is, ha a legnagyobb fizetési kockázatot továbbra is a mikro- és a kisvállalatok jelentik, a 300 millió forint éves forgalom alatti cégek körében indult az eljárások 86 százaléka. A leginkább kockázatos ágazat változatlanul az építőipar, illetve a kis- és nagykereskedelem.
