Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament elfogadta azt a képviselői módosító javaslatot, amely húszról tíz napra rövidíti a közbeszerzések szerődéskötési moratóriumát. A parlament ma tart zárószavazást a közbeszerzési törvény módosításáról, amelynek legfontosabb célja a kkv-k közbeszerzési részvételének könnyítése.
A jelenlegi húsz napról tíz napra csökken a közbeszerzési eljárások eredményeként létrejövő szerződések megkötésének tilalmi ideje, a parlament ugyanis elfogadta az erre vonatkozó fideszes - Láng Zsolt és Kovács Péter képviselők által jegyzett - módosító javaslatot. A kormány által az országgyűlésnek július elején benyújtott közbeszerzési törvény módosítása húszról 12-re rövidítette volna a moratórium idejét, amit a most megszavazott módosítással tovább rövidítenek tíz napra. A képviselők indoklása szerint a jelenlegi szabályozás túl hosszú tilalmi időt ír elő, hiszen egy nyílt eljárás bizonyos esetekben 29 nap, sürgősség esetén 22 nap alatt lezajlik, és ha nem indul az eljárással kapcsolatban jogorvoslat, akkor indokolatlan az eredményhirdetés ismertetését követően 20 napot várni a szerződéskötéssel.
Szintén az eljárásokat gyorsíthatja az a módosítás is, amely kimondja, hogy csak a közbeszerzés azon részére vonatkozóan tilos - ha az ajánlatkérő lehetővé tette a részajánlat tételét - a szerződéskötés a jogorvoslati eljárás ideje alatt, amely miatt jogorvoslat vagy előzetes vitarendezés indult. A többi részre vonatkozóan megállapodást lehet kötni a nyertes ajánlattevővel. A részajánlat tételét egyébként kötelezővé teszi a törvényjavaslat azon eljárásoknál, ahol a beszerzés megengedi a részekre bontást; a kormány ezzel is a kis- és középvállalatok (kkv-k) sikeres közbeszerzési részvételét kívánja segíteni.
A húsznapos szerződéskötési moratórium a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzéseknél idén januárban lépett hatályba, a közösségi eljárásrendben 12 nap volt a tilalom ideje. Majd márciustól valamennyi eljárásra kiterjesztették a 20 napos moratóriumot. A jogalkotó a korábbi nyolcnapos moratóriumot elsősorban azzal az indokkal hosszabbította meg, hogy elegendő idejük legyen az érdekelteknek az eljárással kapcsolatban jogorvoslatot kezdeményezni. A korábbi tervek szerint a moratórium az elektronikus eljárások és jogorvoslatok kötelezővé tételével 2010-ben először a közösségi, majd a nemzeti szintű közbeszerzéseknél csökkent volna 12 napra, azonban az elektronizálásra vonatkozó paragrafusokat a parlament februárban hatályon kívül helyezte, mivel ennek feltételei jelenleg nem adottak (Napi, 2010. február 25.).
