Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ősszel a parlament elé kerülő új közbeszerzési törvény szerint a magyar ajánlatkérőknek - külön jogszabályban meghatározott minta szerint - éves statisztikai összesítést kell készíteniük a közbeszerzéseikről és elküldeni azt az Európai Bizottságnak (EB) - tudtuk meg Kerekes Páltól, az uniós pályázatokat kezelő Bau-Dok Alapítvány létrehozójától. Az ajánlatok érvénytelennek nyilvánításáról is tájékoztatást kell adni, illetve a bírálatok, kizárások, eredménytelenné nyilvánítások eseteit is éves szinten összegezni kell az EB-nek. Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást is alkalmazhat bizonyos esetekben, ám erről is értesíteni kell a bizottságot. Az ajánlatkérők beszerzéseikben eltekinthetnek a törvénybeli eljárás alkalmazásától, ha annak tárgya egyes vízügyi, energia-, távközlési és közlekedési szolgáltatás (különös eljárás), de ez is jelentésköteles. Az ajánlatkérők a különös eljárások esetében is kötelesek tájékoztatni az EB-t a kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatás miatt érvénytelenített eljárásokról, továbbá minden esetben a békéltetési eljárásban való részvételi szándékukról. Az ajánlatkérőkön kívül a Közbeszerzési Tanácsnak (KT) is tájékoztatási kötelezettsége lesz, nevezetesen a pályázók alkalmasságát igazoló belföldi illetékes szervezetekről és nyilvántartásokról, illetve a minősített ajánlattevők jegyzékéről kell tájékoztatnia az unió tagállamait és az EB-t. A már tagállam Magyarországon békéltetés iránti kérelmét bármely ajánlattevő vagy egyéb érdekelt fél az EB-hez és a KT-hez is benyújthatja, de az utóbbinak ezt az EB felé jelentenie kell.
