Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A második világháború előtt nem léteztek villamosmérnöki karok a világ egyetemein, az elektronikus eszközök robbanásszerű fejlődése azonban megteremtette az igényt ezek iránt. Az alkalmazott fizika, a gépészeti tudományok, az elektronika és a vegyészet bizonyos elemeiből azután létrejött a villamosmérnöki szakma. Hasonló jelenségnek vagyunk tanúi a molekuláris bionika oktatásának önállóvá válásakor – mondta lapunknak Roska Tamás, a PPKE Információs Technológiai Karának alapító dékánja, az MTA SZTAKI kutató professzora. Ez a tudományszak is négy területet fog össze: a molekuláris biológiát, a mikro-nano méretű elektromágnesességet és optikát, a számítástechnikát, valamint az idegtudományokat és a genetikát, amelyek egy újfajta tudás alapját képezik. Az elmúlt években olyan új diagnosztikai és gyógyítási eszközök jöttek létre, amelyek fejlesztése, kezelése ezt az új tudást, egy önálló szakma képviselőinek hozzáértését feltételezik.
Roska professzor és munkatársai már hat évvel ezelőtt felismerték, hogy a tudás új minősége van kialakulóban, ezért elkezdtek az élettudományokkal kapcsolatos tantárgyakat oktatni a PPKE mérnök-informatikus képzésében részt vevő hallgatóknak. Ennek nyomán a diákok hét féléven át egy-egy olyan kurzuson vesznek részt, ahol megismerkednek a biológia, ezen belül kiemelten az idegrendszer működésének alapjaival. A második évben a 19 éves fiatalok egyszerre sajátítják el a mikroprocesszorok építőelemeivel, a tranzisztorokkal, illetve az emberi idegsejtekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, amelyek eredményeként a technikai és a biológiai rendszerek működését átfogó, tágabb szemléletmódhoz jutnak. Ez a látásmód az alapja az információ- és biotechnológia ötvözéséből született molekuláris bionikának. Hogy milyen jövő áll az új szakma előtt, azt jól jelzi az egyik bionikai eszköz, az úgynevezett génchipek megjelenése a gyógyításban. Ezek a mikrodiagnosztikai eszközök lehetővé teszik a páciens sejtszintű vizsgálatát, genetikai állományának elemzését, majd ennek alapján a személyre szabott, egyedi gyógyszerkezelés alkalmazását. Az Egyesült Államok gyógyszer-engedélyezési hatósága, az FDA hamarosan elő fogja írni a gyógyszergyártóknak, hogy komolyabb mellékhatásokkal járó új készítményeik bevezetése előtt adják meg azokat a genetikus tulajdonságokat, amelyek megléte esetén ezek a szerek árthatnak a betegnek.
Az ilyen gyógyszerek alkalmazásához bionikus szakemberekre lesz szükség a kórházakban, akik a mikrogénelemző eszköz, a génchip adatait számítógépek segítségével össze tudják vetni a milliárdnyi génkombináció, illetve azok ismert tulajdonságait tartalmazó adatbankok információtömegével. Így derülhet ki, hogy adható-e az adott páciensnek egy bizonyos gyógyszer vagy sem. Emellett tömegével vannak és jönnek létre az emberi testbe ültetett protézisek, chipnyi kémiai laboratóriumok – például gyógyszeradagolók – és sok más eszköz, amelyek alkalmazása szintén speciális szakismeretet feltételez.
Ez a fejlődés igényli a bionika oktatásának új alapokra helyezését. A PPKE és a SOTE közösen kérte a molekuláris bionika szak akkreditációját két évvel ezelőtt a magyar akkreditációs bizottságtól, amit egy éve meg is kapott. A 18 éves fiatalok felvételével 2008 szeptemberében induló alapszaknak a PPKE Információs Technológiai Kara ad helyet, de érdeklődik a képzés iránt a debreceni, a szegedi és a pécsi orvostudományi egyetem is, amelyeken később hasonló szak indulhat. A hét féléves alapképzés után a hallgatóknak lehetőségük lesz infobionikai, valamint orvos biotechnológiai mesterképzések elvégzésére. Az első évben az oktatás magyar és angol nyelven folyik majd, később csak angolul. Állami finanszírozásban ötven hallgatót fognak oktatni, de lesz költségtérítéses képzés is, amelynek tandíja a tervek szerint félévente 1000–2000 euró között lesz. A hallgatók a szakon biolaboratóriumi gyakorlatot szereznek, elektrofiziológiai méréseket végeznek és megismerkednek a génchipek adatainak elemzésével, az agyban lezajló folyamatokat láthatóvá tevő háromdimenziós képdiagnosztikával, valamint a számítógépes molekulatervezéssel is.
Roska Tamás szerint a végzősöknek nem lesz gondjuk az elhelyezkedéssel. Mire az első mesterszakos évfolyam 2014-ben befejezi tanulmányait, a kórházakban már elterjedtek lesznek azok a bionikai eszközök, amelyek kezelése specialistákat igényel. Emellett persze a tudományos intézeteknek, illetve a kutatási eredmények alapján használható termékeket, szolgáltatásokat fejlesztő vállalkozásoknak is szükségük lesz molekuláris bionikusokra.
