A betegségek megelőzése alapvető tudati változást tesz szükségessé az egyén és a társadalmak szintjén és annak a felismerését, hogy bármilyen költséges a megelőzés és a korai felismerés, még mindig sokkal olcsóbb, mint a kialakult betegségek gyógyítása és kezelése. Vagyis a mai rendszerről, amelynek a lényege, hogy a páciens a betegség szimptómáinak jelentkezésekor fordul orvoshoz, át kell állni a megelőzésre, illetve a korai, tünetmentes időszakban történő felismerésre – mondta lapunknak Sir William Castell, a GE Healthcare elnöke Brüsszelben. Már rendelkezésre állnak azok a diagnosztikai eszközök, amelyek lehetővé teszik az aszimptomatikus gyógyítást. Az új eszközök és módszerek alapján az orvosok segíthetnek megtervezni a betegségek kialakulását megakadályozó gyógyszeres kezelést, és főleg az életmódot, így partnerei és nem alanyai leszünk az egészségügynek sorsunk alakításában. (Az ősi Kínában a betegek addig fizettek az orvosuknak, amíg egészségesek voltak – a gyógyítónak így létérdeke volt, hogy egészségesek maradjanak. A GE filozófiája hasonló: inkább az egészségünk megóvására költsünk, mint betegségeink gyógyítására.)
Az elnök emlékeztetett arra, hogy óriási összegekről van szó, hiszen a fejlett országok bruttó hazai termékük 8–16 százalékát (előbbire Japán, utóbbira az Egyesült Államok a példa) költik egészségügyre. A GE egyik fő kutatási és fejlesztési területe az egészségügyi kiadások mintegy 20 százalékát elvivő szívbetegségek diagnosztizálása. Tévedés azt hinni, hogy ezek az eszközök csak a gazdag országok polgárainak lehetnek hasznára – mutatja ezt, hogy Kína és India is érdeklődik irántuk. Mivel a műholdas szélessávú információtovábbítás a legtávolabbi helyeket is elérhetővé teszi, a digitalizálással megvalósíthatóvá válik a távolsági egészségügyi felügyelet – ez még öt évvel ezelőtt is lehetetlen lett volna.
A modern készülékek még a kórházépületek tervezését is befolyásolhatják, hiszen nem lesz szükség például külön ultrahangszobára, és arra sem, hogy naponta betegek tucatjait vigyék a vizsgálatokra a betegszállítók, ha a laptop méretű készüléket oda lehet majd vinni az ágyakhoz. Erre a kihívásra ad megoldást a GE egyik legújabb technológiája, a Vivid iTM, a világ első nagy teljesítményű, részletes kép alkotására képes miniatűr kardiovaszkuláris ultrahang-berendezése. Az egészségügyi adatok tárolása és az orvosok számára való hozzáférhetősége rengeteg életet menthet meg, például azzal, hogy abból a világon bárhol megtudhatják, nem szenved-e valamilyen gyógyszerallergiában az esetleg beszélni képtelen beteg, így elkerülhetőek az akár halálos kimenetelű reakciók.
A digitalizálási program Nagy-Britanniában már megkezdődhet, és négy év múlva valamennyi angol állampolgár adatait számítógépre viszik. A brit kormány mintegy 20 milliárd fontot költ a programra. Ezzel és a vizsgálati eredmények digitalizálásával és továbbítási lehetőségével tulajdonképpen felesleges a jelenlegi modell alkalmazása, amely egészségügyi központokba gyűjti a diagnosztikai készülékeket és orvosokat, hiszen másodpercek alatt elérhető minden eredmény és konzultálni lehet egy akár Indiában tartózkodó orvossal is. A világ egyik legkorszerűbb kórházának, a Massachusets Generalnak például a radiológiai értékelést az indiai Bangalore-ban végzik. A GE készülékei feleslegessé teszik a krónikus betegek kórházban tartását: 24 órás távfelügyeletet tudnak biztosítani, amely jelzi, ha akut probléma keletkezik, és elegendő akkor kórházba szállítani a pácienst, aki addig is otthonában, családja körében élhet.
A GE Healthcare éves árbevétele mintegy 15 milliárd, nyeresége 3 milliárd dollár. Világszerte 45 ezer alkalmazottjuk van, ennek 55 százaléka nem az Egyesült Államokban. A GE Healthcare világközpontja is Nagy-Britanniában található. Ami Magyarországot illeti, ott jó üzleti alapot építettünk ki, hasznosítjuk a magyarok képzettségét és képességeit, és úgy vélem, továbbra is jó bázis lesz számunkra – mondta Sir William Castell.
