Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Folyamatosan emelkedik a késedelembe esett fedezetlen, nem jelzálogalapú lakossági banki hitelek hazai aránya; a romló tendenciák miatt várható, hogy mind arányában, mind volumenében növekedni fognak a követelésvásárló cégek számára értékesített lejárt hitelügyletek − írja a Díjbeszedő Faktorház Zrt. Míg 2009 első negyedévében még csak az adósok mintegy tizede került ingatlanfedezet nélküli, forintalapú lakossági banki hitellel 90 napon túli késedelembe, addig 2010 végére ez az arány elérte a 22 százalékot, az idei év utolsó negyedévére pedig már az ilyen típusú hitelek több mint negyede lehet problémás. A probléma mértékét jól szemlélteti, hogy a fedezetlen lakossági hitelek körében háromszor akkora a késedelmes ügyek aránya, mint az ingatlannal fedezett hitelek esetében − mondta Kiss Ádám, a társaság vezérigazgatója. Míg a lakáscélú hitelek teljes, négyezermilliárdos állományából 234 milliárdnyi számított lejárt követelésnek 2010 végén, addig a csupán ezermilliárdos, ingatlanfedezet nélküli lakossági hitelállományból 199 milliárdnyi állt 90 napot meghaladó késedelemben. Az ingatlannal nem fedezett hitelek tipikusan személyi kölcsönök, gyorskölcsönök, folyószámlahitelek, áruhitelek és hitelkártyák. Mivel a fedezetlen lakossági hitelek − a jelzálogalapú hitelektől eltérően − jellemzően forintalapúak, nem lehet a devizák erősödésével magyarázni a késedelembe esést − állapítja meg az elemzés.
A romló állományok a bankokra is nagyobb, elsősorban operációs terhet rónak. Mivel az ingatlanfedezet nélküli hitelek összegszerűségükben alacsonyabb, átlagosan mintegy 275 ezer forintnyi értéket képviselnek, így ugyanazon értékű állomány esetében jóval nagyobb ügyletszámot kell kezelni. Mivel a bankoknál az erős költségcsökkentési kényszer miatt várhatóan nem lesz házon belül kellő létszámú apparátus ilyen nagy számú fedezetlen ügy főként jogi típusú kezelésére, elkerülhetetlen lesz követelésvásárló cégek bevonása.
