Az Európai Tanács (ET) az eddigi 50 évről 70 évre emelte a zenei műveket megillető jogvédelmet. Az intézkedést intenzív kampány előzte meg, melyben Cliff Richards mellett több ismert és kevésbé ismert zenei szereplő is részt vett. A változás a stúdiófelvételeket érinti, melyeknek többsége a kiadók tulajdonában van.
Több híresség és az angol zenészszakszervezet is üdvözölte a döntést, hiszen a fiatalon kiadott lemezeik lassan kezdenek 50 évesnél idősebbek lenni, így térítésmentesen felhasználhatóvá válnának, megfosztva az öregedő zenészeket egyik fontos bevételi forrásuktól.
Az ET azzal indokolta a döntését, hogy így a karrierek kezdeti szakaszában készített zenei anyagok az előadók élete végéig jövedelmet biztosítanak. Ha életben maradt volna az eddigi szabályozás, akkor nemsokára a Beatles- és a Rolling Stones-lemezek oltalma is megszűnt volna − márpedig ezekre mind a mai napig vállalatbirodalmak épülnek.
Azonban az egyetértés nem teljes az iparágban, sokan a nagy kiadók és együttesek előnyének további növekedését látják ebben. Öt évvel ezelőtt az angliai Gowers-jelentés alapján már elutasítottak egy ugyanilyen tartalmú indítványt, arra hivatkozva, hogy a jogvédelem időtartam-növelése káros lenne a vásárlók és a zeneipar számára. Hozzátették még, hogy az előadóknak az eladások után átlagosan kifizetett jogdíj összege igen alacsony volt. A tanulmány kiemelte − a Cambridge-i Egyetem kutatásaira támaszkodva −, hogy egy ilyen intézkedés hasznát csak viszonylag kevés, a múltban sikeres zenész tudná élvezni.
