Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Abigail Galéria az egyik nyertese annak a helyzetnek, ami az elmúlt két évben alakult ki a magyar műtárgy-kereskedelemben: a Kieselbach Galéria tudatos kiszállási döntése nyomán már nem két nagy ház küzdelme határozza meg az aukciós tevékenységet, az Abigail pedig szisztematikusan építkezve egyre előrébb tört a képzeletbeli rangsorban. Az aranyvasárnapi, lényegében az egész piac téli szezonját lezáró árverésre is erős anyag gyűlt össze Hajdú Katánál, több izgalmas főművel - így történt, hogy magasabb árverési rekordokat ért el ezen a télen, mint a Virág Judit Galéria. Az összesített leütésben viszont jócskán elmaradt tőle, az Abigail eredménye 249 millió forint lett, szemben a piacvezető ház 436 milliójával.
A legmagasabb áron Patkó Károly Subiaco című olajtempera táblaképe kelt el, 24 milliós kezdés után 34 millió forintot adtak érte. Még nagyobb emelkedést ért el Tihanyi Lajos 1912-es képe a trencséni várról, amely 20 millióról jutott 32 millió forintig. Több Egryt is árvereztek, a legdrágább a Mély út című, 15 millión kezdő pasztell lett a húszas évekből, ezért végül 19 millió forintot adott valaki. Ugyaneddig jutott 16 millióról id. Markó Károly festménye, a Krisztus megkeresztelése a Jordán vizében, amelynek a védettségét nem sokkal korábban oldották fel.
A Balkonon (Spanyol nők erkélyen) című Batthyány-kép utoljára 2008-ban, a Kieselbach Galéria karácsonyi árverésén került kalapács alá, akkor 18 milliót adtak érte - ezen az estén már 15 millióért hazavihette valaki. Mednyánszky Erdőben című festménye is megfordult már Kieselbachéknál, 2004 őszén 7 millión ütötték le, most 14 millióig tartott érte a licit. Szőnyi napsütéses zebegényi képe ugyancsak lekerült a védettségi listáról, ezt 2005 tavaszán árverezte a Kieselbach Galéria 3 millióért, most 8 és félről indulva 12 millióig jutott.
Volt egy nagybányai látkép Perlrott Csaba Vilmostól, ez 9,5 millióért ment el, Fényes Adolf tavaszi Zagyva-parti képe 8 milliót ért meg valakinek, egy másik Fényes-mű, az udvaron olvasgató kalapos hölggyel 7 millióért talált gazdára. A Scheiberek itt is jól mentek, a Margít híd lett a legdrágább 10 millióért, de a többi is szépen szerepelt, a Parasztfiú például 1,9 millió forintért, a Zenészek 1944-ből 2,4 millióért kelt el.
Az általános jó közérzet mellett voltak visszamaradások, ezek is jelzésértékűek. (Például sok Nagy Oszkár-kép volt, de nemigen licitáltak rájuk.) Arra, hogy mennyire esetleges tud lenni egy aukció, példa, hogy míg a legutóbbi Abigail-árverésen jól mentek a kisplasztikák, most látványosan nem. Elvétve kelt csak el egy-egy, a többi megmaradt, legyen szó akár Mattis Teutsch nagy értékű (3,2 millióra tartott) alumíniumkompozíciójáról 1919-ből, akár Kisfaludi Strobl Zsigmond, Jecza Péter, Eőry Emil, Pauer Gyula bronzszobrairól.
Nem volt licit Aba-Novák 1934-es, ebédelőket ábrázoló munkájára 12 millióért, Egry korai városi képére 6 millióért, Ferenczy versenylovára 4 millióért, Schönberger kávéházi jelenetére 3 millióért, Rippl-Rónai szüleit ábrázoló pasztelljére 2,4 millióért. Visszamaradtak az egy nappal korábbi Virág-aukción jól szereplő Csernus Tibor képei is - a Saul 10 millióért, a Hogarth-tanulmány 4,2 millióért. Az Abigail által képviselt Sárközy Pál-Werner Hornung duó Doing roots alkotása azonban megért valakinek 2 millió forintot.
