Október 28-án nyílt meg a KArton Galériában az Equilor Befektetési Zrt. műgyűjteményét bemutató kiállítás, melyen elsősorban az új szerzeményeiket kívánják bemutatni, mintegy hangsúlyozva: az Equilor annyira elkötelezett a gyűjtést illetően, hogy még nehéz gazdasági helyzetben sem hagynak fel vele. A társaság egyben azt is jelzi ezzel, hogy a műtárgybefektetés továbbra is megfontolandó lehetőség mindenki számára - ők mindenesetre hisznek benne.
Az Equilor 2006-ban kezdte el a műgyűjtést, azóta folyamatosan gyarapodik a kollekció, elsődlegesen fiatal magyar kortárs művészek (főleg festők, fotóművészek) munkáival. A gyűjteményben helyet kaptak meditatív, filozofikus alkotások is (Barabás Zsófi, Bullás József, Richter Zsuzsa munkái), de a képek többsége inkább a jelenre, társadalmi kérdésekre, azokkal összefüggő lélektani jelenségekre reflektál (Kupcsik Adrián, Fóti Lázár, Varga Zsófi, Stark Attila művei) vagy a technika fejlődése által generált új értékrendszer anomáliáira (Technika Schweiz). A gyűjtemény darabjaival az átlagembert leginkább érintő kérdésekre reagálnak - a cég munkatársai is a jó értelemben vett átlagemberek közé sorolják magukat és ügyfeleiket.
Az Equilor kollekciója klasszikus vállalati gyűjtemény, a megvásárolt képeket - azokat is, amelyeket most kiállítanak - az irodahelyiségek falán helyezik el, mert azt vallják, a munka mellett a szellem gondozása is fontos. A fiatal kortárs művészek munkáinak vásárlásával egyfajta társadalmi felelősséget is vállalnak. Tudatos mecenatúra is ez - mondta lapunknak Gereben Katalin, a kiállítás kurátora, a művészeti befektetésekkel foglalkozó leányvállalat, az Equilor Fine Art Kft. ügyvezetője -, hiszen a kultúra központi, állami támogatottsága egyelőre koránt sincs azon a szinten, hogy elegendő lehetőséget teremtene a művészek számára. Többségük megélhetési problémákkal küzd, gyakran egzisztenciális okok miatt kénytelenek feladni ígéretes karrierjüket. Mindennek persze a művészeti életre is súlyos hatása van. A kultúra, a művészet szerepe egy ország életében mindig meghatározza az adott nemzet megítélését, és ezen a magunkról, illetve a rólunk kívülről alkotott képet is érthetjük. Az egészséges szellemi, társadalmi önkép megteremtésében - tette hozzá Gereben - az állam mellett a magánszférának, illetve a vállalati szférának is szerepet kell vállalnia.
