Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nagyházi Galéria háromnapos május végi árverése menetrendszerűen lezajlott, váratlan fordulatok és izgalmak nélkül, az említésre érdemes leütések többnyire a harmadik, vagyis a műtárgynapon történtek. A festménynap eseményeire a legjellemzőbb az el nem kelt tételek felsorolása: nem akadt vevő a Gulácsy-festményre 12 millió forintért, Rippl-Rónai József hátaktjára 5,5 millióért, Bálint Endre Cannes-i halászára 2 és fél millióért vagy Gáborjáni Szabó Kálmán, Barcsay Jenő, Kassák műveire. Nem volt nagy kereslet az antik képekre sem, a drágább, beazonosítható művek rendre megmaradtak, de Frederico Barocci nagyméretű, Sírbatétel című vásznáért megadták a másfél milliós kikiáltási árat.
A modernek közül alapáron kelt el A. Tóth Sándor Kiscserkésze 2,6 millióért, a százezres kategóriában viszont már jobban pörögtek a tételek. Skuteczky Döme lányportréja például 320 ezerről indult és 650 ezerért kelt el - Skuteczkyért a felvidéki gyűjtők át-átrándulnak Magyarországra -, Irinyi Sándor arab férfit ábrázoló képének 600 ezres ára 3,2 millióra nőtt, ez volt a legnagyobb arányú emelkedés. A szobrokért sem tolongtak a jelentkezők, itt is inkább a kisebb értékű tételekre volt licit, így visszamaradt Borsos Miklós két alkotása is (a több mint egyméteres Primavera 1,8 millióról indult, a Bartók című bronzszobor pedig 320 ezerről).
A műtárgyak között a sláger Feszty Árpád lovának a homlokdísze volt (képünkön). Feszty díszmagyarban, lóháton vonult fel a millenniumi ünnepségen, a most árverezett dísz 60 ezres kikiáltási ára 550 ezerig emelkedett. A csaknem tízkilós, moszkvai jelzéssel is ellátott francia kandeláberpár 2,2 millióért kelt el.
A bútorok most elég jól teljesítettek. Elkelt a gyönyörű intarziás délnémet szekrény 4,6 millióért, pedig a különleges darab felújítására még költeni kell majd. Gazdára talált a XVIII. századi osztrák házioltár is 1,9 millióért, a harmincas évekbeli dolgozószoba 750 ezres kezdő ára pedig még emelkedett is, 1,1 millióra.
