- Hogyan hatott az elmúlt bő egy év visszaesése a BÁV-ra, hoz-e felfutást a tavaszi árverési szezon?
- A visszaesés elsősorban a nagy értékű festmények piacát tizedelte meg, ez a BÁV ékszerek és műtárgyak területén betöltött piacvezető szerepén nem változtatott. A válságot először úgy érzékeltük, hogy boltjainkban erősen megnőtt az arany és az ékszerek iránti kereslet, így tulajdonképpen a válságból profitálunk. A lendület azóta is töretlen, a kereslet pedig nemcsak a tömbaranyra, hanem az ékszerekre, ezüstökre is kiterjed. Bolthálózatunk révén egyedi helyzetben vagyunk a mai magyar műkereskedelemben, ráadásul nálunk ma is vállalható árszinten cserélnek gazdát a tárgyak. Más aukciósházaknál a válság árverések elmaradásával vagy az anyag megkurtításával járt, mi erre nem kényszerültünk rá, a kikiáltási árakat sem kellett mérsékelni.
- Nehezebb lett összehozni egy árverési anyagot?
- Itt ugyanaz sújt minket, mint a többieket: az emberek most úgy gondolják, nem lehet olyan jó áron eladni, mint két-három éve. A magyar műtárgypiacon a viszonyítási alap a festmények piaca. Ha most végiglapozzuk a katalógusunkat, kitetszik belőle, hogy nagyon jó képeket lehet venni, néhány százezer forintos kikiáltási áron. Szerintem a beadók bíznak a BÁV-ban, főleg a biztos értékesítés tekintetében. A legmagasabb kvalitást és árszintet képviselő csúcsképek most az egész piacról kikoptak, de ha valaki tényleg el akar adni, akkor hozzánk jó helyre hozza a képét.
- Amikor átköltöztek a Bécsi utcába, terveik között szerepelt a festményágazat erősítése, a konkurensek utolérése. Ezt keresztülhúzta a válság.
- Pedig jól indultunk. A piacon volt egy olyan hiedelem, hogy a legmagasabb árakat nem nálunk lehet elérni, de én hiszem, hogy ha a válság lecsengett, folytatni tudjuk a felzárkózást. Reményeink szerint 2011-re megváltozik a korábbi kép, ha látják, milyen jó képekkel és árakkal vagyunk jelen folyamatosan, míg mások nem árvereznek vagy nem tudják a korábbi áraikat biztosítani. A művészeti árveréseink egyedülállóak a piacon, jól is mennek. Ezeket megtartva a jövőben rendeznénk olyan festményárverést is, ahol sokkal kevesebb tétellel és nagy értékű képekkel jelentkeznénk, de ennek még nincs itt az ideje. Ma a régi szereplők is új szerepeket keresnek. Vannak, akik mindinkább kikopnak, vannak, akik megpróbáltak mások helyére bekerülni, vannak, akik abbahagyták - nekik a visszatérés lesz esetleg sokkal nehezebb, mint gondolták. A magyar műtárgypiac - amely a válságtól függetlenül sem bír el ennyi aukciósházat - át fog rendeződni, koncentráltabb lesz, talán tisztább profilokkal is; végül szerintem kevesebb szereplő lesz, kevesebb aukció, drágább képekkel.
- Mi a helyzet a BÁV profiljával a műtárgy és az ékszer területén?
- A műtárgyaknál nem volt minek visszaesnie: ott nem volt árrobbanás a válság előtt, még nagyon olcsók a minőségi műtárgyak is, bőven van bennük tartalék. Az ékszereknél pedig az anyag, a technika mérhetősége miatt kevesebb a szubjektív tényező. A nagyköves ékszerek nemcsak kikiáltási áron, hanem licitekkel kelnek el, vevőkörük határozottan bővült. Az ezüstben is sok a tartalék, szerintem Magyarországon nagyon alulértékeltek, csakúgy, mint a klasszikus nagy kerámiák (Zsolnay, Herendi, Fischer). Vannak fehér foltok is, például a háború előtt európai szintű ötvöseink, iparművészeink voltak, akiknek a munkássága teljesen feldolgozatlan - tervezünk olyan kiadványokat, amelyek segítik bevezetésüket az aukciós piacra.
- A BÁV árverésein gyakran vásároltak a környező országok kereskedői és mindig volt egy stabil olasz vevőkörük. Ők eltűntek a válság hatására vagy maradtak?
- Megvannak, száz telefonos licitálóból huszonöt biztos külföldi, de ez árverés-, illetve tárgyfüggő is. Ha olyan ezüsttárgyat árverezünk, amelyen van egy kis kék zománcozott felület, arra biztos licitál orosz vevő, főleg, ha orosz mester készítette. Szlovákiából a felvidéki ötvöstárgyakra van kereslet vagy Mednyánszkyra, Ausztriából és Olaszországból pedig az antik tárgyak iránt érdeklődnek.
- Nem gondoltak arra, hogy érdemes lenne megjelenni nagy nemzetközi vásárokon?
- Kitörési pont lehetne nagy értékű köves ékszerekkel nyugat- vagy kelet-európai vásárokon megjelenni, de ez csak a jövőképünkben lehet benne. A magyar műtárgyaknak viszont csak itthon van piaca, külföldi műtárgyakkal foglalkoznunk pedig nem reális.
- Végezetül mit vár az aktuális árveréstől?
- Nem szeretek találgatni - mindig sokan eljönnek, a szakma érdeklődéssel kíséri aukcióinkat. Abban biztos vagyok, hogy a kikiáltási áraink nagyon jól hozzá lettek igazítva a kialakult helyzethez, ezzel versenyezzen ma, aki tud. Vannak különlegességek is, ami szintén fontos a jó árveréshez.
