Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Klasszikus és kortárs aukció címmel látható a Falk Miksa utca elején a Bumbum árverési kiállítása, május 4-én pedig kalapács alá kerül a 151 tétel, köztük a festmények mellett néhány szobor is. A kikiáltó Gundel Takács Gábor lesz, az esemény rendezője pedig a műkereskedelem régi-új szereplője, Kováts Lajos. Kováts a nevéhez fűződő kortárs múzeum, a MEO, illetve galériája, a Blitz bezárása után csak annyi kapcsolatot tartott a műkereskedelemmel, hogy fiának segített a galériájában. Azt mondja, volt amiért elmenjen a kedve az egésztől; 2009 szeptemberében azonban - miközben sokan bezártak, nem vagy a korábbinál ritkábban árvereznek - visszatért, galériát nyitott a belvárosban, most pedig újra aukciót szervez. Döntésében nem befolyásolta, mások mit tesznek - mondta lapunknak -, kedve van újra műkereskedni, ez az egyetlen oka a visszatérésének. És persze az, hogy ehhez ért. A katalógus címlapján szereplő állítás, "A szem a fontos, nem a haj", arra utal, hogy a jó szem és a jó ízlés volt mindig is Kováts büszkesége, illetve arra, amire a Bumbum honlapja is: nem túl komolykodó stílusban képzeli el az árverését.
A kiállításon Kováts várakozáson felüli érdeklődést tapasztalt, rengeteg régi ügyfele visszatért. A válsággal pedig nem szeretne különösebben foglalkozni. "A műkereskedőnek kereskedni kell, a gyűjtőnek venni, a festőnek meg festeni. Mindenkinek tennie kell a saját dolgát. Aztán majd nem lesz válság."
A tételek között van saját és beadott is, a kortárs részben olyan képek is vannak, amelyek nem szoktak aukciókon gazdát cserélni. "A kortárs művészetnek nincs aukciós piaca Magyarországon. Félnek tőle a galeristák is, és a kortárs művészek is nagyon reszketnek - állítja Kováts. - Az a téves mániájuk van, hogy ha egy aukción a képüket olcsóbban adják el, mint ahogy ő a műteremben árulja, akkor nem fognak tőle venni ezentúl. Én meg azt gondolom, hogy amíg nem lesz egy jól működő másodlagos piaca a kortárs művészetnek, addig ez a piac soha nem fog kiszélesedni."
Néhány név az árverési kínálatból: Nádler István március 15-e emlékére festett vászna 3 millióról indul, egy 1972-es akril/papír képe 1 millióról. Bak Imre 1968-as konstrukrivista akril/papír képei 1,2 millióról, ugyanez 1970-ből vászonra festve 1,5 millióról. Az említett alkotók ugyanúgy az Iparterv-csoporttal indultak, mint Ludmil Siskov, akitől egy 1971-es datálású képre lehet most 1,5 millió forinttól licitálni. A neoavantgárd és az iparterves alkotók egyébként Kováts Lajos kedvelt alanyai és a legjobb korszakokból kínál olyan műveket, amikhez másutt nem nagyon lehet hozzájutni.
A szintén iparterves Méhes László 1979 óta Franciaországban él, a magyar piacon nem igazán van jelen, de most itt lesz: 1986-os, Hajnali villanás című képének kikiáltási ára 4,6 millió forint. Ritkán bukkan fel árverésen Kelemen Károly is, tőle a Teddy holdfénypalettával című 2001-es munka szerezhető meg, akár 1 millióért is. Fehér László, Szűcs Attila, Lakner László, Frey Krisztián, Szurcsik József, Kupcsik Adrián - bármelyiket ki lehetne emelni, de talán tőlük könnyebb műkereskedelmi forgalomban képhez jutni. Román György műveihez azonban kevésbé, ennek megfelelően jó magasan indul most két festménye: az 1946-os Kocsmában 5 millió, az 1947-es Barlang 8,5 millió forintról. A szobrok közül EfZámbó 1990-es nagyméretű Ujjasszonya 1,5 millió forint, Szabó László 1984-es, 24 karátos aranyból készült termékenységszobra pedig 4,5 millió forintról indul. Pauer Gyula 1986-ban készült életnagyságú bronzszobra az akkori szépségkirálynőről 2 millió forinton kezd.
Időrendben azonban a klasszikusokkal kezdődik majd az esemény, a kikiáltási árak között két 15 milliós is van. Berény Róbert bensőséges képe, az Eta macskával 2003-ban a Kieselbach Galéria téli árverésén Lány pamlagon címen indult 8 millióról és 10 millióért talált gazdára. Rippl-Rónai műve, a Kék ruhás nő enteriőrben is volt már kalapács alatt, de nehéz is már nagy festőtől olyat találni, amelyikkel ez még nem esett meg.
