Március 20-án, a Millennium Centerben zajlott le a Képcsarnok 27. aukciója, amelyet májusban egy pécsi követ majd, június elején pedig egy újabb Budapesten. Meglepetések nem voltak, a 215, átlag néhány tízezer forintos árakon induló tétel többségében még mindig a hajdani Képzőművészeti Alap raktárából került ki. Egy ideje ugyan a Képcsarnok folytat aukciós műtárgyfelvételt, a honlapján is hirdeti és az anyagból is kitűnik, hiszen például digitális nyomatok nem készülhettek a hetvenes-nyolcvanas években vagy egyes alkotók életkorából világos, hogy nem származhat a raktárkészletből. A katalógusból viszont következetesen hiányzik az erre vonatkozó információ, pedig több okból fontos lehet - a legkézenfekvőbb az eredetiség kérdése.
Az sem egyértelmű, hogy ebben az árudömpingben, ekkora raktárkészlet mellett miből van hiány, mivel érdemes bővíteni a kínálatot. Mindenesetre a Képcsarnok aukcióin rendre ugyanazon alkotók iránt van érdeklődés, most sem volt ez másképp. Demény Miklós műveire mindig van kereslet, Ikva-part című tájképe most 90 ezer forintról indulva 440 ezerért cserélt gazdát, ezzel az árverés legdrágább tétele lett. Demény másik festménye, egy trombitás csendélet 190 ezer forintért kelt el, 60 ezres kikiáltás után.
Orosz Gellért abszolút feljövőben van, főleg a geometrikus korszaka kelendő, most a 4+1 című képe 100 ezer forint helyett - ez volt a legmagasabb kikiáltási ár a katalógusban - 280 ezer forintot ért meg valakinek. Az 1943-as születésű Szikora Tamás 1980-ban festette farostra Repülő című művét, ennek 60 ezer forintos kezdő ára 240 ezerig emelkedett. Az 5 millió 143 ezer forintos összesített kikiáltási árból végül 6 millió 900 ezres összleütés lett, nagyjából a tételek harmada maradt vissza - ez egyáltalán nem rossz aukciós teljesítmény manapság.
