Nem ürült ki a Nagyházi Galéria raktára a december második hetében tartott aukciósorozaton: a kalapács alá kerülő mintegy kétezer tárgy körülbelül harmada talált gazdára. Két napig csak a 800 tételes festményanyagot árverezték, egy nap volt a keleti tárgyaké, a negyediken pedig az ezüstök, ékszerek, műtárgyak, bútorok és szőnyegek kerültek sorra. Az árverések ritmusa leegyszerűsítve úgy nézett ki, hogy húsz tétel visszamegy, a huszonegyedik kikiáltási árán elkel, újabb húsz visszamegy, a negyvenkettedik egy licitlépcsővel elkel. Voltak azért emelkedések is: egy XVII. századi holland tájkép ára 1,8 millió forintról 4 millióra nőtt, a szenvedő Krisztust ábrázoló XVI. századi francia kép ára 600 ezerről 1,9 millió forintra drágult. Edmund Adler osztrák festő életképe 550 ezer forinton kezdett, végül háromszoros áron vitték el. A képek közül a legtöbbet Gulácsy Lajos papíralapú akvarelljéért kellett adni: a Parkban 4,8 millió forintos alapárán kelt el. Koszta József festménye, a Kukoricatörés viszont 3,6 millióról jutott 4,6 millióig.
Vaszary vevői most nem jöttek el: a Pipacsos réten nem kellett 12 millióért (tavaly a Belvedere Galériában 30 milliót fizettek érte) és nem volt licitáló a festő tízmilliós Vadászatára sem. Nem keltett érdeklődést egyebek közt Aba-Novák, Rippl-Rónai, Czigány Dezső, Tóth Menyhért, de még Sztálin füle - az 1956-ban ledöntött szobor egy darabja - se kellett senkinek.
A keleti napon élénkebb volt az érdeklődés - a tételek fele gazdára talált -, persze ennek a tárgytípusnak ez a galéria a fő központja. Egy VI-VIII. századi bizánci füstölőt 1,6 milliós alapárán ütöttek le, a XVII-XVIII. századi kínai tűzaranyozott bronz Sakyamuni Buddha (képünkön) 440 ezres kikiáltási ára 900 ezerre emelkedett, két 1723-as datálású habán ónmázas fajansztányér egyenként félmillióért cserélt gazdát. A negyedik napon sok volt a "visszáru", a képórák többsége is megmaradt, egy osztrák darab 1,1 millióért, egy licitlépcsőt emelkedve kelt el.
