Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának legfontosabb és legmagasabb értékű festménye Gulácsy Lajos A mulatt férfi és a szoborfehér asszony című vászna volt: az 55 milliós kikiáltási ár 95 millió forintra emelkedett. Ez korrekt ár ezért a képért, és fölösleges találgatni, hogy ha nincs válság, akkor a leütés vajon meghaladta volna-e a 100 millió forintot. A kérdés azért merülhet fel mégis, mert Virág Judit aukcióin korábban már nagyobb összegért is kelt el Gulácsy-kép: tavaly A bolond és a katona című alkotást 110 millió forintért, 2007-ben pedig A púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek című képet 120 millió forintért ütötték le. (A most elkelt Gulácsy így is bekerült az első tízbe a magyarországi aukciós örökranglistán.)
A műkereskedelemben dolgozók abban bíznak, hogy ezt a területet kímélni fogja a válság, érvényesülhet az a régi tétel, hogy baj esetén a legbiztosabb befektetés a műkincs. Mindenesetre a Kongresszusi Központba most május 18-án csaknem annyian eljöttek mint "békeidőben", a nagy képekért megadta a piac a megfelelő árakat, és gyakorlatilag a teljes anyag gond nélkül elkelt, pedig az aukció előtti napokban sok szó esett arról, hogy a műkincseket is fenyegeti a vagyonadó (időközben kiderült, hogy nem). A csökkentett darabszámú kínálat - a szokásos 230-250 tétel helyett 154 került kalapács alá - összesen 454 millió forintos összesített leütési árat produkált (a tavaly tavaszi aukció forgalma 750 millió körül volt). Az okosan összeválogatott anyag mellett az alacsonyabb kikiáltási árak is fokozták a licitálási kedvet; talán a megszokottnál több volt a néhány százezres kikiáltási ár és kevesebb a néhány milliós, de a százezresek szépen araszolgattak fölfelé. Nagy Oszkár Házak templomtoronnyal című vásznának ára például 900 ezerről 3,8 millióra, Jándi Dávid Nagybányai tájképe 140 ezerről 500 ezerre drágult, Herrer Cézár velencei látképének ára pedig 140 ezerről 900 ezerre nőtt.
A Gulácsy melletti másik fő kép, Aba-Novák Vlimos Szüretje 22 millió forintért kelt el. Vaszary változatlanul garantáltan számíthat érdeklődőkre, most a 12 millión kezdő Akt tengerparton 15 millióért talált gazdára, a Tabánra néző ablakos képe pedig 6,5 millió forintról szaladt fel ugyaneddig; nagy harc volt a művész alvó macskákat ábrázoló tusrajzáért, 180 ezres kikiáltási ára meg sem állt 900 ezer forintig. Batthyány Gyula is bekerült a kedvencek közé, a Díva és hódolói című képért 15 milliót adtak 12 milliós kikiáltás után, de akvarellje és temperája is több licitlépcsőt ugrott. Mednyánszky népszerűsége töretlen, 10 millió körüli árakon váltottak tulajdonost a jelentősebb képei. Bortnyik Ma albuma 14 millió forintos kikiáltási árán ment, Kádár Béla konstruktivista tájképe viszont 11 milliós leütésire tudta növelni 4,6 milliós kikiáltási árát.
Csernus Tibor legdrágább műve, az 1993-as Ézsau eladja elsőszülötti jogát 8,5 millióért kelt el 6,5 milliós kezdés után, de nem is ezért, hanem a kisebb értékűekért volt nagyobb küzdelem: a papírra festett Bromfield ára 800 ezerről 2,4 millióra, az 1980-as alkonyi párizsi utcakép ára pedig 1,8 millióról 4,6 millióra kúszott fel. A Zsolnay-tárgyak közül a kagylóvázáért fizettek a legtöbbet, 3,6 millió forintot, bőven megduplázva az 1,6 milliós kezdő árat.
