Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legeslegutolsó tételnél teljesedett be az este Virág Judit téli, az egész magyar aukciós évet is lezáró árverésén. Gulácsy Lajos A bolond és a katona című festménye (képünkön) a katalógus tanulmánya szerint "a magyar festészet nyugtalanító ikonja... az egyéni és a közösségi tudathasadás örök mementója". Mint ilyen, ma is nagyon aktuális, de nyilván nem ezért licitáltak rá hosszan, hanem mert híres és remek kép - 24 millió forintos kikiáltási ára végül 110 millió forintra emelkedett. Ezzel a magyar aukciós örökranglista 8. helyére került a mű, két másik Gulácsyt követve (közülük a Karosszékben ülő leányt két nappal korábban ütötték le a Kieselbach-árverésen. Napi, 2008. december 22.).
Az árverési anyag kiemelt darabja Bortnyik Sándor Géplovagja volt, ez szerepelt a plakátokon, külön katalógust is nyomtattak hozzá: az 50 millió forintról induló mű leütési ára 75 millió lett. Fontos tétel volt Ferenczy Károly A tékozló fiú című festménye is, ez 50 millióért talált gazdára, 40 milliós kezdés után.
Az aukciót összességében jellemzi, hogy nemcsak a három legdrágább tétel kelt el magas áron, hanem a 246 tétel közül 138 végzett millió fölött, s az áremelkedés szinte azonnal beindult. A bemelegítő szakasz Zsolnay-tárgyai után már a legelső festménytételért nagy harc folyt, 550 ezres ára 5,5 millióra ugrott fel (egy Batthyány-pasztell volt, Toulouse-Lautrec a Moulin Rouge-ban címmel).
Az örök kedvenc Mednyánszky Végtelen című festményéért 26 milliót adtak, Vaszary János népszerűsége is töretlen, most virágcsendéletekkel szerepelt 30, illetve 22 millióért. Az anyagban sok volt a kiemelkedő tájkép: Tihanyi Lajos budai hegyvidéki látképe 25 millió, Szőnyi gyönyörű zebegényi kilátása 24 millió, Boromissza Tibor színpompás nagybányai tavasza 18 millió, Czigány Dezső francia tájképe 15 millió forintért kelt el, Scheiber Hugó Városligetének ára pedig 5 millióról 14 millióra emelkedett.
Faragó Géza jól ismert nőalakja eredetileg a Tungsram-izzók reklámjához készült, most viszont önálló olajképen nézett fel a sétányt megvilágító kandeláberre, lába előtt fekete macskájával - 12 milliós kikiáltás után végül 22 milliónál koppant Virág Judit kalapácsa.
A háború utáni festészet iránt változatlanul növekszik az érdeklődés. Csernus Tibortól több képet is árvereztek, az 1994-es, nagyobb lélegzetű mű, a Piac 16 millió forintért kelt el, de a fekete alapon üvegvázában lévő fehér rózsák is nagyon - és méltán - tetszettek a közönségnek: 3,4 milliós induló árát feltornázták 12 millióra. A többi Csernus-mű is mind jó áron ment, áremelkedésekkel. Tóth Menyhért 1960 elejéről származó Zsákolókja 8 millió forintot ért meg valakinek, ennyit még nem fizettek a művész egyetlen festményéért sem aukción. A Moholy-Nagy-kiállítás kapcsán ismét többet emlegetett Kepes György nagy ritkaság magyar árverésen, most egy fénykísérleteit összegző 1961-es festményét szerezhette meg valaki 7,5 millió forintért.
A mutatóban levő külföldiek közül Demerte Chiparus orosz táncost ábrázoló szobra 14 millió forintért kelt el, Klimt ceruzával rajzolt aktja pedig 22 millióért. A legdrágább Zsolnay egy zöld sárkánygyíkos piros váza lett, 1,7 millió forintos leütésével több mint megduplázva 800 ezres kikiáltási árát.
Mindent összevéve a jó képek, a főművek hozták az elvárható árszinteket - a Gulácsy többet is annál -, sok volt a nagy értékű kép és a milliós nagyságrendű leütés, ám az is igaz, hogy a szokásosnál több tétel maradt vissza és a szokásosnál többet ütöttek le kikiáltási árán. Hogy aztán ez már a válság hatása lenne vagy a közvetlenül karácsony előttre tett időpont játszhatott benne közre, azt még nehéz lenne megítélni.
