Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Kieselbach-aukció Bortnyik-képe kapcsán ismét felvetődött a műtárgyak levédésének kérdése - nem egyszerűen elvi vitáról van szó, hanem a kép értékéhez méltóan súlyos pénzekről is. Nem véletlenül ez volt az egyik fő témája a galéria marketingstratégiájának, amelynek keretében Kieselbach Tamás is kifejtette álláspontját: ha a nagy presztízsű magyar alkotások szabadon mozoghatnak a világban, az a magyar kultúra egészének is jó, hiszen méltó helyre kerülhetnek, ráirányíthatják a figyelmet a többire is, értékük lehet. Ha viszont most erre a festményre rákerül a "védett" jelzés, az megnehezíti a sorsát, és potenciális vevőket rettenthet el a licitálástól.
Kíváncsiak voltunk a KÖH Műtárgyfelügyeleti Iroda álláspontjára, szándékukban áll-e levédeni a Bortnyik-festményt vagy a Virág Juditék által kínált három hazatérő ritkaságot, hiszen ezek a nagy értékű képek már csak azért sincsenek levédve, mert külföldön születtek és az elmúlt 70-80 évben külföldi gyűjteményekben voltak. Buzinkay Péter, a védési ügyekben hivatalosan eljáró hatóság vezetője kérdésünkre azt válaszolta, hogy ő személyesen nem kíván állást foglalni. Ahhoz, hogy eljárást indítsanak, valakinek javaslatot kell tennie a védésre; a törvény szerint ez bárki lehet, nemcsak közgyűjtemény, hanem magánember, magyar és külföldi állampolgár is. Magyar képek esetén évente négy-öt javaslat érkezik - gyakorlatilag kizárólag a Magyar Nemzeti Galériától (MNG) -, ezek nyomán a műtárgyfelügyeletnek még nem kötelező megindítani az eljárást, ez mindig egyedi elbírálás kérdése. Ha viszont megteszik, akkor akár azonnali hatállyal életbe léphet egy ideiglenes védettség. Ez ellen fellebbezéssel élhet a műtárgy tulajdonosa. A védési eljárás megindításával 90 nap áll rendelkezésre a közigazgatási eljárásra, amelynek során beszerzik a szakvéleményeket (általában az MNG-től), összeül a Kulturális Javak Bizottsága és állásfoglalást hoz, majd ezek birtokában dönt a felügyelet. A Kulturális Javak Bizottságában a Műkereskedők Országos Szövetsége is képviselteti magát Nagyházi Csaba személyében (mandátumát a közelmúltban újabb két évre meghosszabbították). A műkereskedőknek tehát lehetőségük van érvelni - hangsúlyozta Buzinkay -, befolyással lenni védettségi ügyekben is, de csak azokat az érveket tudják figyelembe venni, amelyek hivatalosan eljutnak hozzájuk, a sajtóban megjelenő véleményekre nem tudnak reflektálni.
Ami a mostani aukciókat illeti - tért vissza a konkrét ügyre az irodavezető -, azt nem tudhatja, érkezik-e bejelentés hozzájuk az árverésig, például az MNG-től. Ha lesz bejelentés, a Műtárgyfelügyeletnek akkor is mérlegelnie kell, mit tesz.
Az érintett galéria ugyanis polgári peres eljárásban megpróbálhat kártérítést szerezni az elmaradt hasznáért, ha az iroda hibázott, és az eljárás megindítását követően mégsem lesz védett a kép, és bizonyítani tudja, hogy a védési eljárás miatt a festmény a valós piaci áránál olcsóbban kelt el.
Viszont az aukciósház kötelessége, hogy a potenciális vevőket tájékoztassa a védés meglétéről, magyarán, ha valaki úgy vesz meg egy képet, hogy nem tudott annak védettségéről, az az értékesítő aukciósház felelőssége.
