Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elfogytak a jelzők az első félév végére a nagy nemzetközi aukciósházak eredményeinek méltatására: az impresszionisták, illetve kortársak június végi-július eleji árverésein Londonban összesen 558,8 millió font került a kasszájukba - dollárban számolva ez bőven meghaladja az egymilliárdot -, szemben a februárban ugyanitt elért, akkor nagy sikerként ünnepelt 521,1 millió fonttal (minden ár jutalékkal együtt értendő).
Az egész szezon legnagyobb sztárja a Christie'snél 40,9 millió fontért értékesített Monet-kép, a Vízililiomos medence volt (Napi, 2008. június 25.), amely nemcsak a művész életműrekordját döntötte meg alaposan, hanem az impresszionista képek eddigi európai csúcsát is. Vevője kilétére a június 24-i árverés óta sem derült fény, a Bloomberg annyit jegyzett meg, hogy az ügyletet lebonyolító műkereskedőnek orosz ügyfelei is vannak. A Christie's június 30-i kortársárverésén Jeff Koon's érte el eddigi aukciós rekordját, amikor 12,9 millió fontért (25,8 millió dollár) vitték el Léggömbvirág (Magenta) című óriási acélszobrát, 12 milliós felső becslés után. Az élő művészek aukciós árrekordja ezzel nem változott, azt továbbra is Lucian Freud tartja egy májusban, ugyancsak a Christie'snél, de New Yorkban 33,6 millió dollárért eladott képével - Freudtól most a Meztelen portré reflexiókkal című művet adta el a ház, 11,8 millió fontért. Az előzetesen 10-15 millió fontra tartott festményt tíz évvel ezelőtt 2,8 millió fontért adták el a Sotheby'snél az Artnet szerint. Nem volt korábban ismert ára Francis Bacon Három tanulmány egy önarcképhez című képének, amelyért tízmillió font fölötti árat reméltek - vevője 17,3 millió fontot adott érte.
A második világháború utáni kategóriába sorolt művészek közül eddig Francis Bacon érte el a legmagasabb árat (idén májusban a Sotheby'snél New Yorkban, 86 millió dollárral), most a Sotheby's július elsejei londoni aukcióján felemásan szerepelt. A becsértéksáv nélkül, de legalább 8 millió fontos értékesítés reményében indított Tanulmány George Dyer fejéről 13,76 millió fontért kelt el, a 10-15 millióra tartott Megforduló alak viszont nem talált gazdára - mindazonáltal a háznak szerencséje volt, mert a két Bacon-kép közül ez utóbbira nem adtak minimumár-garanciát. A Sotheby's egyébként az esti aukción kalapács alá kerülő 75 festményből 25-re adott garanciát, de ezek egyike sem volt a 4 visszamaradt között. A 94,7 millió font összbevétellel záruló árverésen a ház közleménye szerint tizenegy művész ért el életműrekordot, köztük Marlene Dumas, aki már eddig is a legdrágább élő festőnőnek számított, most pedig eddigi rekordja csaknem duplájáért, 3,17 millió fontért kelt el A látogató című képe. A kiemelkedő sikerek közé sorolták a kommentárok Jean-Michel Basquiat nagyméretű vásznának 5 millió font fölötti árát is (4-6 milliós becslés után), New York-i műkereskedő vevője nyilván a kép provenienciáját is értékelte, hiszen csaknem húsz évig a U2 együttesé volt. (képünkön)
A Sotheby's mostani bevétele csak hajszállal marad el a kortársaukciók eddigi európai rekordjától, az ugyancsak e ház által idén februárban összeszedett 95,03 millió fonttól. Azt pedig különösen fontosnak tartották a szakértők, hogy a ház másnapi nappali kortársárverése is jelentős sikerrel zárult: a nem a topkategóriába sorolt 329 tétel 83 százaléka gazdára talált, az összbevétel 26,8 millió font lett, erősen megközelítve a 28 milliós összesített felső becslést. Az optimista kommentárok szerint ez azt mutatja, hogy nincs igazuk azoknak, akik mindenáron aggódni akarnak a műtárgypiac miatt. A közel egy éve kirobbant hitelválság során sokan féltették ezt a területet is az összeomlástól; később a sorra érkező rekordok láttán ezt úgy finomították, hogy csak a csúcsokon jó a helyzet, az egymillió dollár alatti középmezőnyből elmaradnak a vevők - erre cáfolt rá most a Sotheby's. Az általános sikert most azzal is magyarázzák a műtárgypiac elemzői, illetve szereplői, hogy az értékpapírpiacokról kimenekülő befektetők itt találtak elég vonzó helyet a pénzüknek, s tulajdonképpen úgy kezelik a műalkotásokat, mint bármelyik nyersanyagot.
