Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Összesen mintegy 1,6 milliárd dollár értékű műtárgyat vonultattak fel a kiállítók a május 27-én nyílt, ma véget érő moszkvai nemzetközi művészeti vásáron (MWFAF) - ezzel az idén ötödször megrendezett esemény megelőzte a világ első számú művészeti vásárának tartott maastrichti TEFAF-ot, ahol az összérték mintegy 1 milliárd dollár volt. A TEFAF-on ráadásul 220 kiállító hozta össze ezt a summát, Moszkvában viszont még nyolcvanan sincsenek - a közönséget jellemzi viszont, hogy a becsült összérték fele a 18 ékszerészházra jut. A szektor olyan nagyságai, mint a Bulgari vagy a Van Cleef & Arpels már korábban is ott voltak a XIX. század elején épült Manézsba települt vásáron, idén pedig csatlakozott hozzájuk egyebek közt a New York-i Harry Winston is. A sztárok ékszerészének nevezett ház fantasztikus gyémántdarabokkal lesz jelen - vevőt keresnek egyebek közt egy olyan platina/fehérarany-gyűrűre is, melyet egy több mint hatkarátos rózsaszín gyémánt ékesít.
Aki mégis inkább a műtárgyak iránt érdeklődik, az találhat Picasso- és Chagall-kerámiákat, Renoir- és Schiele-képet, az újonnan érkezők közé tartozó Jane Kahan galéria pedig Chagall-, Léger- és Magritte-faliszőnyegeket hozott - árakat nem nagyon közöltek. A klasszikus galériák közel fele kortárs műveket kínál, de vannak régiségek is - ezek szegmensében a vásárokon szokatlan szereplők is képviseltetik magukat. A vásár alapító elnöke, Yves Bouvier ugyanis nemzetközi árverési házakat is meghívott az idén, mondván - idézte az Artinfo -, nem lehet tagadni a műkereskedők és az aukciósházak közti együttműködést. A svéd Bukowski, a francia Hotel Drouot és a bécsi Dorotheum el is fogadta a meghívást - valószínűleg megfogadták Bouvier szavait, melyekkel az orosz gyűjtők fontosságára figyelmeztetett.
Erős volt a kortárs orosz művészettel foglalkozó galériák jelenléte is, az olyan régi nevek, mint az Aidan vagy a világ minden komolyabb művészeti vásárán megjelenő XL mellé három új csatlakozott. Ez is azokat igazolja, akik szerint lehet kortárs piacot alapozni az újgazdag oroszokra, mert ők ezen a téren is ki akarják építeni a státusukat, hasonlítani akarnak nyugati partnereikhez.
