Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Virág Judit Aukciósházat bízta meg a Magyar Soros Alapítvány a magyar származású milliárdos befektető, Soros György műgyűjteményének piacra bocsátásával (Napi, 2008. február 28.), az április 11-én kalapács alá kerülő 134 kép a gyűjtemény megmaradt része, 19 festményt már korábban négy neves múzeumnak adományozott Soros. A Kiscelli Múzeum, a Szombathelyi Képtár, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a székesfehérvári István Király Múzeum évekig letétként őrizte a képeket, a kollekció nagy része pedig a bécsi Ludwig múzeumban volt elhelyezve.
A Magyar Soros Alapítvány 2007. december 31-én befejezte tevékenységét - mondta el Koncz Katalin, az alapítvány kuratóriumának elnöke -, s egyrészt úgy látták, a műkereskedelmi piac helyzete kedvező ahhoz, hogy a képeket most értékesítsék, másrészt, utolsó gesztusként, a befolyt összeget művészeti programokra, a magyarországi képzőművészet támogatására kívánják fordítani. A képeket Soros György 1997-ben vásárolta és már 2000-ben úgy döntött, hogy jótékony célra fordítja majd a gyűjteményből származó bevételt. A kollekció összeállításában a neves New York-i galerista, a közelmúltban hazatelepült Kövesdy Pál volt a segítségére, akinek a nevéhez a magyar avantgárd amerikai megismertetése, menedzselése fűződik. A kollekció két fő vonulatra fűzhető fel: az egyiket a MA folyóirat köré csoportosuló képzőművészek (Kassák, Kádár Béla, Mattis-Teutsch, Bortnyik) munkái alkotják, a másikat a Párizshoz kötődő kelet-európai avantgárd művészek absztrakt művei. A katalógus bevezetőjében is említést tesznek arról, hogy Sorost a festészetben sem egy-egy alkotó vagy korszak érdekelte, hanem a képzőművészet társadalom és tudatformáló szerepe, találkozásuk Kövesdy Pállal azért is volt szerencsés, mert a progresszív szellemiségű, a kor társadalmi problémaira választ kereső művészet kategóriáját a magyar avantgárd tökéletesen lefedte.
Az aukció tételeinek összesített kikiáltási ára 48 millió forint, a kezdő árak - mint Virág Juditnál általában - a becsérték nagyjából 70 százalékának felelnek meg. Bár a főbb művek már közgyűjteményekbe kerültek, az aukciós anyagban is bőven találhatunk figyelemre méltó tételeket. Scheiber Hugónak négy önarcképe is szerepel 1,2-1,5 millió forint körüli kikiáltási árakon, de van más témájú képe is: az 1934-es Házak a fák között 1,6 milliós, az 1930-as Cirkusz 2,4 milliós kikiáltási árral indul. A kollekcióban a legtöbb alkotással szereplő Kádár Bélától - ugyancsak a harmincas évekből - a Fiú lovon 1,8 millió forintos, a Jelenetek 2 milliós áron indul, a katalógus címlapján is reprodukált női portré pedig 2,2 millión kezdi a licitet. Vajda Lajos 1927-es, szénnel rajzolt ifjúkori önarcképe 550 ezerért megszerezhető, de van tőle két jellegzetes szentendrei ceruzarajz is, 600 ezer, illetve 800 ezer forintos kikiáltási árral. Mattis-Teutsch két szép, életvidám akvarell tájképe 900, illetve 950 ezer forintról indul.
A külföldi alkotások közül kiemelkedik Jean Cocteau tusrajza, az Aktok (380 ezer forint), valamint a Bauhaus művészeivel szoros kapcsolatban levő német Thilo Maatsch két kompozíciója a húszas évekből, 200 ezer, illetve 300 ezer forintos áron.
