Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tények is igazolták azt az általános szakmai véleményt, hogy tavaly alaposan átrendeződött a világ műtárgypiaca, mégpedig a kortársak (vagyis a második világháború utáni időszak művészei), illetve a feltörekvő országok javára - derül ki az Artprice éves jelentéséből. A leglátványosabb változás Picasso trónfosztása: a műkincspiaci adatbázis ötszázas listáját - melyet a globális aukciós eredmények alapján állítanak össze a jutalék nélkül számolt árak alapján - közel egy évtizedes regnálás után 2007-ben már nem ő vezette, hanem Andy Warhol. Tavaly az amerikai pop-art művész érte el a legtöbb bevételt a világ árverésein: összesen 422,3 millió dollárért adták el munkáit, ezekből hetvennégyet több mint egymillió dollárért. A legdrágább a Zöld ütközés lett a Christie's májusi New York-i kortársaukcióján, ahol a Warhol életműrekordját is jelentő 64 millió dolláron ütötték le (Napi, 2007. május 21.), így jutalékkal együtt a 35 milliós becslés duplájáért, 71,7 millió dollárért kelt el.
A második helyre szorult Pablo Picasso művei tavaly húszmillió dollárral kevesebbet hoztak a konyhára, mint egy évvel korábban, a kortársak közé sorolt Francis Bacon viszont a 2006-os rangsor 19. helyéről került a 2007-es harmadik helyére (hét alkotásáért fizettek tízmillió dollárnál is többet), de még nagyobbat ugrott a 75 helyet javító negyedik, az ugyancsak kortárs Mark Rothko. A ma is élő művészek közül Gerhard Richter összteljesítménye volt a legmagasabb: 85,9 millió dollárért keltek el a munkái árveréseken, ez a lista 12. helyére volt jó. A német festőnél sokkal nagyobb médiafelhajtással kísért brit Damien Hirst jó tízmillióval kisebb összforgalommal a 15. lett.
Az Artprice jelentésének másik nagy újdonsága, hogy Kína lett a világ harmadik legnagyobb aukciós piaca az USA és Nagy-Britannia után, a negyedik helyre szorítva vissza Franciaországot. Az ázsiai országban 75 olyan aukciót tartottak tavaly a helyi művészek munkáiból, amelynek a bevétele meghaladta az egymillió dollárt, és ma már csaknem száz társaság foglalkozik komolyan árverezéssel. A kínai műtárgyak szegmensét hagyományosan a nyugati nagy házak uralják, élükön a Christie'szel, de a jelentés készítői szerint már nincsenek olyan privilegizált helyzetben, mint korábban.
Összességében tavaly 1254 olyan árverés volt szerte a világon, amelyen egymillió dollárnál magasabb összesített leütési árat értek el - szemben az egy évvel korábbi 810-zel -, az aukciós összforgalom pedig 9,2 milliárd dollárt ért el, ami csaknem 44 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Így az Artprice valószínűleg joggal nevezte jelentésében "annus mirabilisnek" 2007-et - igaz, arra is figyelmeztetett, hogy 2008-ban jöhet a korrekció, tekintettel a romló világgazdasági kilátásokra. Ha pedig az árak megindulnak lefelé, elég gyors lehet a hanyatlás; sokan emlékezhetnek még arra - int a jelentés -, hogy a műtárgylufi legutóbbi kipukkadása után, a kilencvenes évek elején, az egynél többször aukcióra bocsátott műtárgyak árai alapján számolt Artprice Global Index 44 százalékot esett alig két év alatt.
