Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismét fellángoltak Ausztriában a zsidóktól elrabolt, majd múzeumokba került műtárgyakkal kapcsolatos viták, miután a bécsi zsidó közösség vezetője, Ariel Muzicant nemrég egy televíziós interjúban kijelentette: a bécsi Leopold Museum, illetve az azt működtető alapítvány tulajdonában számos olyan kép van, amelyet a nácik raboltak el. A Rudolf Leopold gyűjteményére alapozott, államilag is támogatott múzeumban a zsidó közösség szerint legalább 11 ilyen mű van, köztük például Egon Schiele Házak a tengernélje, amelyet 1938-ban tulajdonítottak el és amelyet egy brit család követel vissza. A kép értékét a Reuters szerint 15 millió dollárra teszik. Maga a Schiele-szakértőnek számító Leopold az osztrák sajtóban több helyen is úgy nyilatkozott, soha nem vett semmit, amiről tudta, hogy zsidó tulajdonban volt, és álláspontja szerint mindegyik képét legálisan vásárolta. Rudolf Leopold nem először kerül kényes helyzetbe a kollekciójában szereplő képek miatt; a legnagyobb port felvert ügy az volt, amikor 1998-ban egy New York-i ügyész lefoglalt egy a Modern Művészetek Múzeumának Schiele-kiállítására kölcsönadott képet. A Wally portréja című alkotást 1938-ban a bécsi Lea Bondi Jaray műkereskedőtől vette el egy osztrák náci, aki korábban már "árjásította" a Bondi-galériát. Lea Bondi Ausztria annektálásakor az USA-ba menekült, ott is hunyt el, örökösei pedig azóta is vitatják, hogy a kép jogosan került a háború után a bécsi Belvedere múzeumába (az osztrák nemzeti galériába), ahonnan Leopold 1954-ben megvásárolta.
Az ügyben az osztrák kormány is szeretne tisztábban látni: Claudia Schmeid kulturális miniszter sajtóértekezleten jelentette be, hogy elvárja az alapítvány együttműködését. Ez kiterjed arra is, hogy két államilag fizetett független szakértő vizsgálja át a kollekciót, tisztázandó a művek provenienciáját - a múzeum sorsáról nem esett szó, noha Muzicant korábban úgy nyilatkozott, hogy a Bécs nagy turistaattrakciói közé tartozó Leopold Museumot be kellene zárni addig, amíg a vonatkozó törvények meg nem változnak. Utóbbira rövidesen sor kerülhet, mert egy tervezett jogszabály-módosítás szerint a jövőben az 1933-1945 között elrabolt javakra vonatkozna a restitúciós kényszer, szemben a jelenlegi törvénnyel, amely csak az 1938-cal, vagyis Ausztria német megszállásával kezdődő időszakra vonatkozik. Az utóbbi években több olyan ügy is nyilvánosságra került - nem csak Ausztriában -, amikor aukcióra szánt vagy múzeumokban levő képekkel kapcsolatban örökösök jelezték: a szóban forgó alkotásokat annak idején elrabolták a családjuktól, illetve a fenyegetett helyzetben levők kénytelenek voltak azokat mélyen áron alul eladni.
