Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Dorotheum ma tartja bécsi palotájában évadnyitó műtárgyárverését, közel négyszáz tétellel. Az aukció nívós anyagát a szecesszió jegyében válogatták össze, olyan nevekkel, mint például a Wiener Werkstätte alkotói köre, az üveg kategóriájában Lötz, Daum és Gallé, de itt vannak a világhírű porcelánmanufaktúrák termékei is.
A rangos nemzetközi táborból nem maradt ki – a hagyományokhoz híven – a magyar ízelítő sem. A Zsolnay-gyár korai kerámiái közül egy 1900 körüli ökörvér mázas kaspóért 600–700 eurót kérnek, Beszédes László 1913-as Beduin öregasszonyáért 900–1000 eurót, egy táncoló puttópárért 600–800-at. Az ezüstneműben tallózva félméteres magasságával és eleganciájával is feltűnő példány a Sandrik-gyártmányú magyar pezsgőhűtő edény az 1910-es évekből, a talpas vödröt fémből öntötték és aztán ezüstözték (most 700–800 eurót ér). Egy Diána-fejes budapesti karos gyertyatartót 1915 tájáról 700–800 euróra taksáltak, éppúgy, mint egy rozetta formájú 1937 utáni ezüsttálat.
Időnként visszatérő, érdekes szereplője a Dorotheum variaárveréseinek – valóban vegyes műfajú figuráival – a Budapesten született és Bad Ischlben három évtizeddel ezelőtt elhunyt Brandel Vilmos Alfréd. Realisztikusan mintázott alakjait bronzból öntötte, aztán részben aranyozta, részben mázzal színezte, majd fából faragott és sötétre patinázott talapzatra helyezte. Ezek közül most a legolcsóbb a Fiú kosárral (440–540 euró között), míg a legtöbbet a legnagyobb figuráért várják: a Pipázó paraszt becsértéke 870–990 euró. A magyar eredetű tételek közül a legdrágább a budapesti Kraumann Sándor 1900 körüli női aktja. A sötétre patinázott bronzszobor értékét 1500–2000 euróra saccolták.
